Jelenleg a Földön gyakorlatilag egyáltalán nincsenek „vakfoltok”. Formai szempontból a műholdaknak köszönhetően minden földdarab látható – legyen az a tundrán vagy az Amazonas dzsungelében.
Azonban nem szabad túlzottan magabiztosnak lennünk – nagy (régészeti, geológiai) felfedezések napjainkban is történnek. Egyszerűen azért, mert a földfelszín sok millió négyzetkilométere annyira nehezen megközelíthető, hogy gyakorlatilag „terra incognita” a „földi” kutatások számára. A műholdképek pedig csak műholdképek, amelyek nem teszik lehetővé, hogy „átlássunk” azon, ami akár egy vékony földréteg alatt, vagy ágak és liánok szövevénye alatt rejtőzik.
Ennek köszönhetően pedig nem csoda, hogy néhány ilyen lelet még a világ vezető tudósait is zavarba ejti. Például az Al-Naslaa szikla, amely „maratoni távolságra” található a régi Tayma városkától, Szaúd-Arábia sivatagos részén.
A legkülönlegesebb szikla a bolygón
Az Al-Naslaa a bolygó egyik legkülönlegesebb sziklájának számít. Már csak azért is, mert a 6 méteres követ pontosan középen egy tökéletes, de megmagyarázhatatlan, szupersima törésvonal szeli ketté, amelynek eredetét máig nem sikerült megmagyarázni.
A törésvonal kialakulásának pontos magyarázatára való képtelenség a legkülönlegesebb elméleteket szüli. Többek között olyan vélemény is létezik, hogy a követ földönkívüli lézer vágta ketté. Természetesen ez 99,99…%-os valószínűséggel nem felel meg a valóságnak. Ez az összeesküvés-elmélet azonban ma is komolyan terjed az interneten, ezért megérdemel legalább egy futólagos említést.
Egy másik elmélet egy ősi, szuperfejlett, „sivatagi” civilizáció valamilyen egyedülálló technológiájának létezését feltételezi. Azonban a mai napig nem találtak nyomokat az eltűnt népről. Ezért ennek az elméletnek a valószínűsége megközelíti a földönkívüli fegyverekkel kapcsolatos elmélet valószínűségét.
A legtudományosabb elmélet szerint a törésvonal emberek ismeretlen tevékenysége révén jött létre. Ugyanakkor az ilyen sima vágási felületek primitív eszközök vagy mechanizmusok használatával is létrejöhettek – az évek során a tudományos közösség egyre több tényt gyűjt az eltűnt civilizációk és népek életéről. És ezek az információk gyakran meglepőek, mert jóval a mi időszámításunk kezdete előtt a kor vezető tudósai és mérnökei olyan ügyes mechanizmusokat és építményeket hoztak létre, amelyek messze megelőzték a korukat.
Azonban az összes ilyen elmélet közül még a legtudományosabb sem tekinthető kielégítőnek. Ezért érdemes áttekinteni az Al-Naslaa felfedezésével kapcsolatos teljes történetet, és a kapcsolódó kutatások szelektív adatait.
A szaúdiak fő látványossága
A helyi lakosság már régóta tudott az Al-Naslaa létezéséről, de nem tulajdonított a sziklának különösebb jelentőséget. Különleges geológiai-mérnöki objektumként először egy európai kutató, Charles Huber francia utazó figyelt fel rá 1883-ban – ő „fedezte fel” a követ a sivatag közepén, és végezte el az első méréseket. Ekkor állapították meg a magasságát – 6 méter, valamint a szikla szélességét, ami körülbelül 9 méter.
A kő anyaga omlós homokkő. A szikla két részét a természet természetes kiemelkedésekre „helyezte”, amelyekből nagyon sok van ezen a területen. Ezért önkéntelenül is az a benyomásunk támad, hogy a két fél tökéletesen egyensúlyoz a végtelen homok hátterében.
A sziklarajzok felfedezése
Valószínűleg a szikla már jóval az első „hivatalos” civilizációk megjelenése előtt is vonzotta az ősi emberek tekintetét. A tudósok hamarosan megállapították, hogy a kő felszínébe ősi rajzok – petroglifák – vannak vésve, amelyek embereket, kecskéket és lovakat ábrázolnak.
A petroglifák kora ősrégi – legalább 4 ezer év. Sőt, az Al-Naslaa közelében más ősi emberi tevékenységre utaló nyomokat is találtak, amelyek legalább 6 ezer évvel ezelőtt kezdődtek.
Az „Al-Naslaa” arab név fordítása meglehetősen egyszerű. Sőt, minden igei jelet tartalmaz, mivel szó szerint „pengét” vagy „vágást” jelent, ami azt jelzi, hogy az ősöket is érdekelte a rejtélyes törésvonal eredete. A fordításnak jelentősége van – lehetővé tette annak megállapítását, hogy már évezredekkel ezelőtt a helyiek úgy vélték, hogy a vágás ember alkotta, és „emberi” eszközökkel készült.
A törésvonal létrejöttének elméletei
Ha kizárjuk a lézerfegyverekről és a gyémántfűrészekről szóló elméletet, amelyek valahogyan egy ősi civilizáció kezébe kerültek, akkor a lényegre koncentrálhatunk – a szikla összetételére. A homokkő meglehetősen képlékeny anyag. Többek között a primitív kő- és (főleg) fém eszközök számára.
A mai napig léteznek egyszerű módszerek bármilyen kő szétválasztására egy közönséges kalapács és fémékek váltakozó beverésével. A faékeknek is „megvan a maguk ereje” – a gyors kopás ellenére, összesített nyomásukkal képesek óriási súlyokat megemelni, vagy a természeti képződmények túlnyomó többségét szétválasztani.
Igen, az ékek használata ritkán eredményez tökéletesen sima törést. De a homokkő csiszolható. Többek között egy lándzsára emlékeztető eszközzel – ezt be lehetett dugni a kialakult résbe, és a elvégezni a szükséges csiszolást.
Miért készült a vágás?
Annak megértése, hogy hogyan készülhetett ez a vágás, egyáltalán nem ad választ arra a kérdésre, hogy „miért készült”?
Oké, tegyük fel, hogy egy ismeretlen ősi emberi közösség (vagy egy különösen kiemelkedő egyén, ami nem valószínű), miután felfedezte a követ a sivatagban, hirtelen úgy döntött, hogy nemcsak kettéválasztja, hanem a helyszínről való eltávolítás előtt le is csiszolja. Nem igazán racionális erőforrás- és időfelhasználás, nemde?
A tudósok egyik feltételezése a munka befejezetlensége. Durván szólva, erre a kőre valóban szükség lehetett egy másik helyen. És egy bizonyos közösség megkezdte az eltávolítására és áthelyezésére való felkészülést. És ezt a makacs sziklát azért választották ketté a sivatagban, mert meg akarták könnyíteni a szállítását. Végül is az egész szikla görgetése a földön nehéz feladat.
Ez a verzió is sok kritikát kap. Legalábbis egyelőre. Mert az Al-Naslaa közelében még nem találtak egyetlen kőépületekkel rendelkező várost sem.
Ezért van egy másik verzió is – a kő szétválasztásának szükségességét… … talán az indokolta, hogy szobrokat vagy oszlopokat faragjanak ki a nyersanyagból ezeken a helyeken.
A helyzet az, hogy Szaúd-Arábia ezen része soha nem számított vadnak és lakatlannak. Éppen ellenkezőleg, a helyi földek ősidők óta kulturális és vallási központ státusszal rendelkeztek, amelyet valahogyan meg kellett jelölni és díszíteni kellett. Ezért a régi építők elvégezték a szétválasztást, elvégezve a durva munkát a leendő szobrászok számára. Hogy a szobrászok miért nem jelentek meg a helyszínen – Isten tudja. De ennek ezer oka lehetett – ki tudja, hány katasztrófa történt az ókorban?!
Az Al-Naslaa eredetének „természetes” változata
A legviccesebb ebben a történetben az, hogy sem a kőben, sem a vágásban nem feltétlenül rejtőzik rejtély. Egyszerűen azért, mert Anyatermészet annyira sokoldalú, sokrétű és nehezen megmagyarázható, hogy akár viccelődhetett is az emberiséggel, és önállóan is létrehozhatta ezt a sima törést.
Lehetséges, hogy ez a következőképpen történt:
Eredetileg (talán több százezer évvel ezelőtt) földrengés söpört végig a régión, amely elég erős volt ahhoz, hogy kettéhasítsa a sziklát. Ugyanakkor az első szakaszban elég volt egyenetlen törést létrehozni. Ezután évezredek alatt a víz, a szél, a szálló homok elvégezte az összes többi műveletet, hogy a szélek lecsiszolódjanak és „tükörsima” felületté váljanak.
Egyébként a természet számára a szikla szétválasztása egyszerű dolog. Ehhez még a „földet sem kell megrázni”. Elég „bepréselni” a vizet a mikrorepedésekbe, és megfagyasztani – évezredek alatt ugyanúgy szét lehet ezzel vágni bármit, mint az ékekkel.
Al-Naslaa – generációk rejtélye
A legésszerűbb elméletek és magyarázatok ellenére senki sem veszi el az Al-Naslaa-tól a „generációk rejtélye” nevezetű megtisztelő címet. Egyszerűen azért, mert a tudósok képtelenek teljes pontossággal megmagyarázni a törést, akaratlanul vagy szándékosan misztifikációkat hoznak létre a geológiai (?), mérnöki-technikai (?), vagy geológiai-mérnöki (?) objektum körül.
A ravasz szaúdiak pedig persze örülnek ennek – ez a szikla már évtizedek óta vonzza ide a turistákat, sőt időről-időre újabb és újabb meséket is kitalálnak, hogy ne lankadjon az érdeklődés. Hiszen ahol érdeklődés van, ott pénz is van.