A világ egyik csodája
A tavak egyetlen hatalmas víztömeg helyén jöttek létre, amelynek hossza és szélessége egykor több tíz kilométert tett ki. Évezredekig változatlan formában létezett, azonban 5 ezer évvel ezelőtt a területe zsugorodni kezdett. Ahogy az éghajlat egyre szárazabbá vált, a tó fokozatosan haldoklott. Mára 18, viszonylag kisebb tó maradt belőle. Ezek két csoportra oszthatók: Kebir és Sebir – a nagy és a kis Unianga.
A tavak egymástól 45 kilométer távolságra helyezkednek el. És bár az „ősük” közös, a tavak erősen különböznek egymástól vizük színében és sótartalmában. Némelyik vize olyan sós, mint a Holt-tengeré. A helyi lakosok meg vannak győződve gyógyító tulajdonságaikról, és aktívan ki is használják azokat, többek között iszapfürdőket vesznek.
Akárcsak a turisták, bár belőlük nem érkezik túl sok – évente mindössze 500-700 fő. Ezekre a helyekre eljutni rendkívül költséges és nehézkes, mivel nincsenek kiépített utak.
Az Unianga szépsége lenyűgöző: homokdűnék, hegyek, sziklás fennsíkok, pálmafás oázisok. Vegyük csak a Katam-tavat, amelyet egy néhány méter széles homokpad két részre oszt. Az egyik vöröses-rózsaszín – ennek partján sót bányásznak –, a másik pedig kékes-zöld. Hossza 2,5 km, szélessége 1 km. Ez a tó a Kebir csoporthoz tartozik. A legnagyobb tó pedig a Yoa nevet viseli, területe 3,8 km², mélysége pedig 27 méter.
Az Unianga összes tavát föld alatti talajvíz táplálja, ez teszi lehetővé, hogy évszázadok óta megőrizzék egyensúlyukat. Kivétel a Teli-tó, amelybe a víz föld alatti vízfolyásokon át érkezik a Sebir csoport többi tavából. Ennek területe 4,3 km², mélysége pedig 10 méter.
Az édesvizű tavakban kacsák, halak, csigák élnek; partjaikon találkozhatsz rókákkal, hiénákkal, kaffer- vagy fokföldi nyulakkal, gazellákkal, sőt még verebekkel is. A szezonális vándorlás idején vonuló madarak is megpihennek itt. Vajon hogyan találják meg ezt az eldugott helyet a végtelen homoktengerben?
Kincsesbánya a tudomány számára
A Yoa- és a Teli-tó közelében falvak helyezkednek el, ahol hozzávetőlegesen 9 ezer, illetve 1 ezer őslakos él. Zöldségeket és gyümölcsöket, elsősorban datolyát termesztenek. És ez a gazdag növény- és állatvilág a sivatag közepén létezik, ahol száz kilométeres körzetben semmi más élő nincs! Itt évente átlagosan mindössze 2 mm csapadék hullik, miközben a párolgás eléri az évi 5-6 métert.
Nem meglepő tehát, hogy az Unianga-tavakat felvették az UNESCO Világörökségi Listájára. És még valami: ezeket a természeti képződményeket aktívan kutatják, hiszen valóságos kincsesbányát jelentenek a tudomány számára. A Yoa-tó medrének fúrása során a tudósok elérték a jégkorszakig visszanyúló üledékrétegeket. Ehhez 16 méternyi talajon és 10 945 rétegen kellett áthatolniuk, ahol minden egyes réteg egy-egy évet ölel fel.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
