Van, aki pompás bálokat képzel el, ahol hercegnők és királylányok táncolnak. Esetleg nemesi kúriákat és birtokokat, ahol gazdag emberek ülnek gyönyörű pavilonokban, és intelligens beszélgetéseket folytatnak teázgatás közben.
De léteztek akkoriban egyszerű, hétköznapi emberek is. Ők főleg parasztok voltak, hiszen egészen a 19. század elejéig egész Európa területén a falusi települések domináltak. Pontosabban, körülbelül száznegyven millió paraszt élt ott, ami a teljes lakosság 81 százalékát tette ki!
Milyen lehetett az életük ezeknek a parasztoknak, akik a legegyszerűbb, de annál szükségesebb munkákat végezték? Gabonát és zöldséget termesztettek, állatokat tenyésztettek.
Ők nem igazán foglalkoztak magasröptű eszmecserékkel! Kiderült, hogy a korabeli élet számos eleme ma már furcsán és érthetetlenül hangzik számunkra.
Általában a lányok először a szüleik házában nőttek fel. Aztán eljött a férjhezmenetel ideje. Ilyenkor meg kellett találni a jövendőbelit! De nem mindenkinek sikerült. Akkor vénlányként kellett a szüleikkel élniük, amíg azok éltek.
Azonban előbb-utóbb a szülők is meghaltak! És akkor nem maradt más hátra, mint a bátyjukhoz költözni. Sajnos, ebben semmi jó nem volt. Végül is a rokon egy plusz szájat kapott, aminek nem igazán örült.
Persze volt egy másik lehetőség is: beállni apácának.
Hát ez valahol érthető, bár magától nem gondolna rá az ember. A parasztok nem dicsekedhettek több szobás lakásokkal. Általában egyetlen helyiségben aludt az egész család, kicsik és nagyok egyaránt. Így a szülők nem számíthattak intimitásra, a gyerekek pedig akarva-akaratlanul is szemtanúi voltak a mama és a papa kapcsolatának rejtelmeinek.
Összességében a családi kötelékekhez való hozzáállás meglehetősen sajátos volt. A paraszt a ház és lakói teljes jogú urának tekintette magát.
Ezért gyakran a saját elképzelése szerint rendelkezett a feleségével. Nem volt ritka, hogy a férj felajánlotta a feleségét egy kedves vendég szórakoztatására. Sőt, néha még a fiuk feleségével is így bántak.
Manapság, amikor a régi idők klasszikusait olvassuk, azt gondolhatnánk, hogy szerették kiszínezni a valóságot. A könyvek alapján úgy tűnik, hogy az élet teljesen reménytelen volt. Ijesztő, hogy a férfiak milyen kegyetlenül bántak néha a nőkkel. Sajnos, ez nem az írók fantáziájának szüleménye – így volt.
Valójában a férfiak a legtöbb faluban ököllel oldották meg a problémát. És nem csak egymás között, hanem otthon a családdal is.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
