A Karib-tenger a bolygó egyik legfestőibb tengere. A színe bárkit elbűvöl, és ha egyszer itt jártál, újra és újra vissza akarsz majd térni.
Kuba, Mexikó, Dominika, Haiti, Jamaica, mind a Karib-térséghez tartoznak. Itt találhatók a legjobb strandok hófehér és puha homokkal, valamint lenyűgöző víz alatti világgal.
De mi van, ha azt mondom neked, hogy a Karib-tenger a világon az első helyen áll a hurrikánok, viharok és más természeti katasztrófák számát tekintve, ezzel pedig a Föld egyik legveszélyesebb helye?
HIRDETÉS
A Karib-tenger szeizmikusan aktív zóna, 19 aktív vulkán található itt. Szinte mindegyik szigeten van egy.
Nem is olyan régen szökőárt váltottak ki, amely elpusztította a Dominikai Köztársaság és Haiti nagy részét. A tudósok nem mindig értik az ilyen természeti csapások erejét és következményeit.
Egy víz alatti földrengés könnyen kiválthat ilyen katasztrófákat. A Karib-tengerben hemzsegő mindenféle cápa és mérgező medúza pedig csak hab a tortán.
Mi a fő veszély?
HIRDETÉS
A Karib-tenger alatt fekszik a Karibi-lemez, amelynek területe több mint 3 millió négyzetkilométer. Ez a bolygó egyik legkisebb és legveszélyesebb lemeze. Gyakorlatilag az egész Karib-tenger efelett a lemez felett helyezkedik el.
A Karibi-lemez további 3 litoszféralemezzel határos. Valahányszor a lemezek érintkeznek egymással, katasztrófák történnek. De ugyanez a helyzet más lemezekkel is. Akkor mi olyan különleges ebben?
Nézd meg ezt a fotót, itt találhatók a Karib-tenger legaktívabb vulkánjai:
HIRDETÉS
Itt az egész probléma a Dél-amerikai lemezzel való érintkezésben rejlik.
Van egy hasonlóan aktív zóna nyugaton is, ahol a határ a Cocos-lemez mentén húzódik. A világnak ebben a részében találkozik a két legkisebb tektonikus lemez jelentős ellentmondásokkal, ráadásul a Cocos-lemez szépen lassan a Karibi-lemez alá csúszik be.
A Föld litoszféralemezei állandó mozgásban vannak.
A lemezek a felső köpenyen mozognak, évente 1-6 centimétert haladva, de ez elég a legkatasztrofális következményekhez.
Mint már említettük, a Karibi-lemez kis méretű, így körülbelül négyszer gyorsabban kellene mozognia a szomszédainál, de valamiért mégis lassabb náluk. A Cocos-lemez és az Észak-amerikai lemez háromszor gyorsabban mozog, mint a Karibi-lemez. Sőt, a Karibi-lemez a szomszédaival ellentétben nyugatra mozog, míg a szomszédos lemezek keletre.
Miért történik ez? Azt senki sem tudja igazán.
HIRDETÉS
A Karibi-lemez egy másik sajátossága az eredete, amelyet a tudósok egyszerűen nem értenek.
Ezzel kapcsolatban két elmélet létezik, amelyek ellentmondanak egymásnak. Az egyik tudóscsoport úgy véli, hogy a lemez 10 millió évvel ezelőtt jött létre az óceán kialakulásakor. Mások úgy vélik, hogy a Karibi-lemez az Atlanti-óceán meleg forrásaiból keletkezett, amelyeknek ma már nincs nyoma.
De a lemeznek nincs lineáris határzónája a litoszféralemezekkel, amelyek mentén a földkéreg egyes blokkjai mások alá süllyednek. Sőt, a geológia azt mutatja, hogy ez a lemez korábban sokkal vastagabb volt, mint a többi lemez.
A Karib-tenger fenekén állandóan törések keletkeznek a földkéregben. Messze nem mindegyikről tudunk. Az ilyen törések vagy eltérések pedig új mélységeket hozhatnak létre a Karib-tenger fenekén.
Összességében ez a jelenség csupa rejtély, feltételezés és ellentmondás, ami a Karibi-lemezt még kiszámíthatatlanabbá és veszélyesebbé teszi.
