A Dzsómonok: vadászó-gyűjtögetők meglepetéssel
A Dzsómonok egy olyan nép, amely hamarabb kezdett kerámiát készíteni, mint ahogy az egyiptomiak elkezdték építeni a piramisokat. Zsinegmintás díszítéseket (ornamentikát) alkalmaztak, lakkozták termékeiket, tököt termesztettek, kutyákat háziasítottak, és a régészeti leletek tanúsága szerint meglehetősen békés életmódot folytattak.
Ilyen házikókat építettek:
Főként vadászattal és gyűjtögetéssel szerezték be az élelmüket, de már egy fejlettebb szakaszba léptek. Termesztettek növényeket, de csak korlátozott mértékben – fejlett mezőgazdaságuk nem volt. Háziasították a vaddisznót és a kutyát. Rajongtak a tenger gyümölcseiért (ami Japán esetében nem meglepő) – a halat füstöléssel tartósították.
16 000 év alatt egyetlen háborút sem vívtak. Mit szólsz ehhez? Az európai történelem számára ez elképzelhetetlen luxus.
Ilyen csodálatos kerámiát készítettek a fejlődésük késői szakaszában – körülbelül 5 ezer évvel ezelőtt:
Sőt, a Dzsómonok átszelték a Csendes-óceánt. Tudósok Kalifornia partjainál japán típusú horgonyokat, Dél-Amerikában pedig japán kerámiára emlékeztető díszítésű cserépdarabokat találtak. Később a genetika megerősítette a gyanút: Észak-Amerika őslakosainak DNS-ében megtalálták a Dzsómon népesség genomját.
Még saját aszfaltjuk is volt. A teljes recept sajnos nem maradt fenn. Csak annyi ismert, hogy az aszfalt természetes bitumen volt – egy olyan anyag, amely szerves anyagok maradványaiból képződik.
Az ilyen ügyes tengerjárók akár építményeket is emelhettek. És ha a Jonaguni-piramis valóban a Dzsómonok keze munkája, az azt jelenti, hogy a japán vadászó-gyűjtögetők már azelőtt megalitikus komplexumokat építettek, mielőtt a világ legtöbb népe rájött volna egyáltalán arra, hogy kell kenyeret sütni.
Összességében tehát Japán első lakói, ősi nép lévén, meglehetősen fejlett technológiával rendelkeztek.
Különös, hogy DNS-ük alapján nem a mai japánokhoz állnak a legközelebb. Genetikailag sok közös vonásuk van Tajvan őslakosaival. Ők nem kínaiak, hanem ausztronéz népek. Vagyis közelebb állnak a Fülöp-szigetek és Indonézia lakosaihoz. Ezzel szemben a mai japánok genomjának átlagosan 12%-a származik a Dzsómonoktól.
Miért került víz alá a Jonaguni-piramis
A jég elolvadt, a vízszint megemelkedett. Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt ért véget az utolsó jégkorszak. Számos part menti régió – köztük elsőként Jonaguni is – víz alá került.
Manapság 3D-modellek, lézerek és víz alatti drónok vannak a régészek segítségére.
Digitalizálják az egész komplexumot, térképeket készítenek, és próbálják megérteni: mi az, ami a természet műve, és mi az, ami emberi kéz alkotása. De ahogy az lenni szokott, minél több az információ, annál több a kérdés. Egyelőre senki sem tudja 100%-os biztonsággal megmondani, hogy pontosan mivel állunk szemben: természeti csodával vagy egy ősi géniusz nép nyomaival.
Csak képzeld el: valahol a kőszerszámok és barlangrajzok korában, Japán szigetein élt egy civilizáció, amely nem egyszerűen csak építkezett, hanem kőből tette ezt, teraszokkal, lépcsőkkel és kifinomult építészeti ízléssel. Mindezt jóval az írás megjelenése előtt. Ez a tény önmagában is felboríthatja az emberiség történelméről alkotott minden elképzelésünket!
És ha a Jonaguni-piramist valóban emberkéz alkotta, az azt jelenti, hogy valahol a gyűjtögetés korszaka és az első rizsföldek megjelenése között az emberiség képes volt valami nagyszabásút építeni – majd erről megfeledkezni néhány ezer évre.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
