Védekezés a hideg és a hőség ellen a világűrben
Az űreszközökben a hideg elleni védelemre alacsony hővezető képességű szigetelőanyagokat használnak. Az űrhajó legfontosabb részeit általában több rétegű, Kapton nevű anyaggal borítják. Az egyes Kapton rétegek között egy másik szigetelőanyagot, Mylart használnak. Ezek megakadályozzák a hőveszteséget. Fűtési rendszereket is beépítenek a további hővédelem érdekében.

A világűr hősége elleni védekezéshez fényvisszaverő bevonatokat és védőpajzsokat alkalmaznak, amelyek visszaverik és elnyelik a napsugárzást. Hűtőrendszerek vezetik el a felesleges hőt, és tartják fenn az optimális hőmérsékleti szintet az eszköz belsejében.
Az alkatrészek megfelelő elhelyezése és az eszköz szerkezete szintén szerepet játszik az extrém körülmények elleni védelemben. A hidegre vagy hőre érzékeny elemeket közelebb helyezik az eszköz központjához, vagy szigetelőanyagokkal védik őket.
A legalacsonyabb hőmérséklet a világűrben
Az Univerzum leghidegebb ismert helye a Bumeráng-köd. A Földtől 5000 fényévre található a Kentaur csillagképben. -272°C-os hőmérsékletével mindössze 1 fokkal melegebb az abszolút nulla foknál (minden hőmérséklet alsó határa). Még az Ősrobbanásból származó -270°C-os háttérsugárzás is melegebb ennél a ködnél. Ez az egyetlen felfedezett objektum, amelynek hőmérséklete alacsonyabb a háttérsugárzásnál.
A Bumeráng-köd egy fiatal planetáris köd, amelynek közepén egy haldokló vörös óriás található. Ez a csillag valaha hasonlított a mi Napunkhoz, de aztán lassan kialvó fehér törpévé alakult, körülötte egy protoplanetáris köddel – két szimmetrikus „szárnnyal”, amelyeket a csillagból kilökődő anyag alkot.

A köd központi csillaga rohamosan veszít a tömegéből. Az elmúlt 1500 év alatt másfélszeres naptömeget veszített. Az összeomlás során a csillag 1-2 plazmaáramlatot kezd kibocsátani a külső rétegeiből. Ha a kilökődés elég gyors, az anyag hőenergiája mozgási energiává alakul, és a gáz tágulni kezd. A Bumeráng-köd esetében a csillagszél (a központi csillagból kiáramló gáz) hatalmas, 164 km/s sebességgel terjed.
A gáz gyors tágulása következtében a köd hőmérséklete rendkívül alacsonyra süllyed. Ez az adiabatikus hűtés hatásával magyarázható, amikor a gáz a környezettel való hőcsere nélkül tágul.
Hőmérséklet a Naprendszer bolygóin
Minél távolabb van egy bolygó a Naptól, annál hidegebb. Kivételt képez a Vénusz, amely a legforróbb bolygó a rendszerünkben. Sűrű légköre erős üvegházhatást hoz létre, mivel a szén-dioxid megreked a légkörben, és sűrű hőréteget képez a bolygó körül.

A Naprendszer bolygóinak átlaghőmérséklete:
- Merkúr: 167°C
- Vénusz: 464°C
- Föld: 15°C
- Mars: -65°C
- Jupiter: -110°C
- Szaturnusz: -140°C
- Uránusz: -195°C
- Neptunusz: -200°C
- Plútó (törpebolygó): -225°C
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: