A legelső naptáraktól a várostervezésen át a gőzerővel való első kísérletekig az ókori világ emberei hihetetlen felfedezéseket tettek, amelyeket néha csak a modern korban sikerült teljesen kiaknázni. Ez a lista az ókorban fellelhető modern technológia néhány legmeglepőbb példáját mutatja be.
A hétfő reggelek réme, az ébresztőóra, már jóval régebb óta létezik, mint gondolnád. Platón (kb. Kr. e. 428-348) volt az első, aki egy vízórán alapuló szerkezetet készített, ami egy meghatározott idő elteltével úgy fütyült, mint egy teáskanna. Ezt az elvet később egy másik görög, Kteszibiosz (Kr. e. 285-222), egy Egyiptomban élő feltaláló és matematikus módosította. Kteszibiosz ébresztőórája szintén vízzel működött, és úgy volt kialakítva, hogy kavicsokat ejtsen egy gongra.
A hypocaustum egy padlófűtési rendszer volt, amelyet először a rómaiak használtak a Kr. e. 1. század körül. A padlót oszlopokkal megemelve a forró levegő és a füst áthaladhatott alatta, így fűtve a helyiséget anélkül, hogy beszennyezte volna azt. A padlófűtés más ókori példái közé tartozik a koreai ondol, amely a mai napig a modern koreai otthonok fűtésének alapját képezi.
Ez a kép az Automata 16. századi kiadása, amelyet az alexandriai Hérón (néha Heronként is említik) görög mérnök írt, aki az első században élt, és megelőzte a korát. Hérón elképzelései között szerepel egy szélmeghajtású orgona, egy szenteltvíz-adagoló automata prototípusa, sőt egy templomhoz tartozó automatikus ajtó is, amely csigák és ellensúlyok segítségével működött.
Az első naptárat 2004-ben fedezték fel egy skóciai mezőn; úgy tartják, hogy Kr. e. 8000 körül építették vadászó-gyűjtögetők. 12 gödörből álló csoport volt elrendezve úgy, hogy lehetővé tegye az év holdhónapjainak nyomon követését. Sem Nagy-Britanniában, sem Európában nem találtak hasonló lelőhelyeket, így ez egy egyedülálló felfedezés, amely a korai népek korábban vélt képességein túlmutató kifinomultságról tanúskodik.
Az egyiptomiak úttörők voltak a fogkrém használatában, amely szárított íriszvirágok, kősó, menta és bors finom pasztává őrölt keverékéből állt. A Nílus mentén találták meg a legkorábbi ismert fogorvosokat is, több ezer évvel ezelőtt.
Az aeolipil volt a gőzturbina első prototípusa, amelyet az alexandriai Hérón fejlesztett ki valamikor az első században. Ez az egyszerű szerkezet forog, ahogy a víztartály felmelegszik, a forgatónyomatékot pedig a turbinából kiáramló gőz biztosítja. Akkoriban nem sokat foglalkoztak az ötlettel; valószínűleg csak érdekességnek tekintették.
Sokkal később, 1543-ban Blasco de Garay, egy spanyol tengerésztiszt, Hérón motorjának módosított változatával javasolta az első gőzhajó megépítését. A hatóságok elutasították, így csak 1838-ban terjedtek el széles körben a gőzhajók.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
