Sokezer híresség élt és él a Földön, akik hatalmas tudásuknak és tehetségüknek köszönhetően lettek ismertek és tették jobb hellyé a világot (tehát most nem Kardashianékkal fogunk foglalkozni, akik inkább róluk olvasnának szívesen, most csalódni fognak). De vajon mi kell ahhoz, hogy valaki zseni legyen? Valóban egy hajszál választja el a csodálatos elmét a totális őrülettől? Vagy megfér egymás mellett a két szélsőséges tulajdonság? Ezt nem tudjuk, döntsétek el ti, a rövid, döbbenetes és szórakoztató történetek elolvasása közben! 🙂
Charles Darwin
A híres természettudósnak elég egyedi volt az ízlése, már ami az étkezést illeti. Világ körüli útjai során nem csak a fauna sokféleségét tanulmányozta, de gyakorlatilag megevett minden egyes élőlényt, amellyel csak találkozott. Kifejezetten szerette a tatut és egy meg nem nevezett csokoládébarna rágcsálót, a pumapörköltet viszont utálta. Darwin még a Glutton Club nevű társaságnak is tagja volt: minden héten találkoztak, és megvitatták, ki milyen egzotikus ételt próbált ki.
Abraham Lincoln
Az USA 16. elnöke általában a kalapjában tartotta fontos dokumentumait. És ami még jobb: azért kezdett szakállt növeszteni, mert egyszer egy fiatal lány azt mondta neki, hogy az összes hölgy imádja a pajeszt.
Victor Hugo
Az író igen fura szokásokkal kényszerítette írásra saját magát. Ruháit szolgálóival pakoltatta el csak azért, hogy ne tudjon kilépni a házból. Amikor A Notre Dame-i toronyőrön dolgozott, még a fél haját és szakállát is levágta, az ollótól pedig megszabadult.
Gabrielle Coco Chanel
A híres divattervező általában a nyakában lógva hordta ollóját. Amikor meglátta, hogy egyik modellje egy másik divattervező ruháját viseli, Chanel belevágott az anyagba, mert szerinte úgy elegánsabban festett.
Friedrich Schiller
Johann Goethe egyszer Schillerre várt az irodájában, és valamilyen furcsa szagot érzett. Megpróbált rájönni, honnan ered a bűz, így kinyitotta Schiller íróasztalának fiókját, amelyben egy szelet rohadt almát talált. Később kiderült, ez a szag inspirálta Schillert, és segített neki a munkába.
Charles Dickens
Dickens kedvenc szórakozása volt meglátogatni a párizsi hullaházat. „Amikor Párizsban járok, valamilyen láthatatlan erő kényszerít arra, hogy elmenjek oda. Nem szeretnék, de mégis megteszem” – mondta egyszer. Az író emellett egyszer pezsgődiétát is folytatott, mivel az orvosa ezt írta fel neki.
Henry Ford
Az amerikai feltaláló előszeretettel evett füvet. Ford egyszerűen kisétált a rétre, felszedte a lába alatt lévő gyepet, és szendvicset, salátát vagy levest készített belőle. Gépezetként tekintett saját testére, melynek a gyomra a kazánja, és úgy gondolta, a fű a legmegfelelőbb üzemanyag a megfelelő működésre.
George Gordon Byron
Lord Byron igazi különc volt, aki imádta az állatokat. Amikor Cambridge-be került, annak ellenére megpróbálta magával vinni a kutyáját, hogy ott tilos volt kedvenceket tartani. Amikor szembesült ezzel, vett egy medvét, és felvitte a szobájába. Azzal érvelt, hogy az egyetem szabályzata nem vonatkozik a medvékre, így kifogást sem emelhetnek az állat ellen. Byron megnyerte a vitát, a medve pedig vele maradt.
Oscar Wilde
Wilde is szerette az egzotikus állatokat. Rendszeresen sétált homárjával, és fehér patkányával járt színházba.
Clark Gable
A színész a tisztaság igazi megszállottja volt. Gyakran váltogatta ruháit, és naponta többször is lezuhanyzott, a fürdőkádat viszont nem szerette (a birtokán egy kád sem volt). Undorítónak találta, hogy piszkos vízbe kell beleülnie.
Thomas Edison
A feltaláló különös módszert alkalmazott arra, hogy új tudományos munkatársakat vegyen fel. Meghívta őket vacsorára, eléjük tett egy tál levest, és nézte őket. Azok, akik még azelőtt megsózták az ételt, hogy megkóstolták volna, kihullottak a rostán. Edison nem akart olyan emberekkel dolgozni, akik kísérletezés nélkül ugranak konklúziókba.
Sarah Bernhardt
A színház francia királynője is meglehetősen különcnek számított. Állandóan magával vitte saját koporsóját, ha utaznia kellett. Abban aludt, olvasott, és a szerepeire is ott készült.
Ludwig van Beethoven
A zeneszerzőt több furcsaság is jellemezte. Például elég ritkán borotválkozott, mivel úgy gondolta, az árt a kreativitásnak. De ezen kívül sem fordított túl sok figyelmet a megjelenésére: ruhái általában koszosak voltak, a haja pedig általában az égnek állt. Emellett csak azt a kávét volt hajlandó meginni, ami pontosan 60 babból készült.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
