Teljesen mindegy, hogy milyen magas az IQ-nk, vagy hogy hány enciklopédiát olvastunk ki életünk során, mindig lesznek olyan érdekességek, amik képesek meglepni bennünket az életben. Nem feltétlenül kell bonyolult dolgokra gondolni, hiszen olykor még az egészen hétköznapi dolgokra, például a flamingók egy lábon állására vagy a fényképeken megjelenő vörös szem jelenségre is olyan roppant összetett a magyarázat, amit csak nagyon kevesen ismernek.
1. Miért nyújtják ki a kígyók a nyelvüket?
A kígyók nyelve nemcsak az ízlelésben, de a szaglásban is hatalmas szerepet játszik.Ez az oka annak, hogy a hüllők nyelvet öltenek, amikor jobban szeretnének tájékozódni bizonyos terepeken, de például vadászat közben is könnyebb így számukra a zsákmány követése.
2. Miért jelennek meg először a kemény borítós könyvek, és csak bizonyos idő után a papírborítósok?
A kemény borítós könyvek sokkal reprezentatívabbak, ezért az áruk is drágább. Amikor egy új könyv jelenik meg a piacon, az olvasás szerelmesei nagy összegeket is képesek fizetni azért, hogy minél hamarabb elolvashassák a hőn áhított könyvet. Az ilyen kemény borítókkal még nagyobb profitra tud szert tenni a kiadó, ám amikor a kezdeti lelkesedés lankadni kezd, az érdeklődés is visszaesik, ilyenkor pedig piacra dobják a jóval olcsóbb, papír borítású könyveket.
3. Miért bólogatnak a galambok séta közben?
A galambok így tudják stabilizálni séta közben az általuk látott képet. Ha nem tennék, akkor a döcögős járásuk miatt teljesen elmosódna számukra a külvilág.
4. Miért állnak egy lábon a flamingók?
A flamingóknak rendkívül szokatlan az anatómiájuk: hosszú nyakuk, masszív testük, és vékony, hosszú lábaik vannak. Már csak hab a tortán, hogy mint azt mindenki tudja, a flamingók fél lábon állva szoktak pihenni. De miért?
A válasz a hőveszteségben keresendő: a csupasz lábaik miatt ugyanis a flamingók nagyon sok hőt veszítenek, amikor fúj a szél, és ezért ezt úgy próbálják csökkenteni, hogy amíg az egyiken állnak, a másikat a tollaik alá húzva melegítik. A lábaik speciális felépítése miatt ez egyáltalán nem kellemetlen a madarak számára, nincs szükségük komolyabb erőfeszítésekre ahhoz, hogy egy lábon álljanak.
5. Miért nincs néhány embernek ujjlenyomata?
Első ránézésre talán titkos ügynököknek tűnhetnek az ilyen emberek, pedig az ujjlenyomat nélküli ujjak jelensége valójában egy betegség. Adermatoglyphia-nak hívják, és nagyon megnehezíti az emberek életét, mivel az ilyen személyeknek rendkívül problémás az idegen országokba történő utazás, ha egyáltalán sikerül.
A világon egyébként 4 olyan családról tudni, akiknél az ujjlenyomat nélküli születés genetikailag öröklődik generációkról-generációkra. Nekik egészen biztosan nincs könnyű dolguk, ha világot szeretnének látni.
6. Miért sokkal szebbek a hím madarak, mint a nőstények?
Elég csak a kacsákra gondolnunk ahhoz, hogy tudjuk, milyen nagy és látványos különbség tud lenni egy madár hím és nőstény példánya között. A válasz valószínűleg az evolúcióban keresendő, a hím madaraknak ugyanis az hangjukon túl szükségük volt még valamire, amivel felkelthetik a nőstény madarak figyelmét, és valószínűleg ennek köszönhetően, hosszú évezredek során alakultak ki ezek a rendkívül színpompás hím egyedek.
7. Miért vörös az emberek szeme a fényképeken?
A vörös-szem hatást az a tény okozza, hogy sötétben vagy gyenge fényviszonyok mellett a kamera sokszor az emberek szemében visszatükröződő vakura fókuszál. A vörös színt pedig a retinában található erek adják.
8. Miért nem keverednek össze a tubusban a fogkrém különböző színei?
A különböző színekből álló fogkrémek fogkefére nyomása rendkívül látványos és izgalmas érzés, de vajon hogy érik el a gyártók, hogy ne keveredjenek össze ezek a színek a tubusban? A válasz a kémiában keresendő, egészen pontosan a fehér és színes paszta konzisztenciájában, amik mivel különböznek, ezért sosem, vagy legalábbis csak nagyon nehezen tudnak összekeveredni.
9. Honnan tudja a postagalamb, hogy hova kell repülni?
A titok abban rejlik, hogy a galambok kizárólag egy irányba repülnek – haza. A postagalambokat ezen tulajdonságukat kihasználva képezték ki úgy, hogy bizonyos távolságra vitték őket a fészküktől, majd elengedték őket, hogy hazatérjenek. A galambokkal küldött postai rendszer tehát a madarak természetes ösztönén alapul: a galambok a föld mágneses tere segítségével tájékozódnak, és jutnak mindig haza.
10. Miért nem olvad el a japán fagyi?
A Kanazawa Ice egy különleges jégkrém, ami nagy népszerűségnek örvend Japánban. Valódi szenzációját az adja, hogy ez a fagyi még a legforróbb nyári napokon sem olvad meg. Vajon miért?
Ez a hatás az eperkivonatból származó polifenoloknak köszönhető, amik emulgeálószerként működnek, vagyis megakadályozzák a fagylaltban található olaj és vízrészecskék összekeveredését. Vicces, hogy ennek a különleges fagyinak a kitalálói egyáltalán nem egy olvadhatatlan fagyit akartak létrehozni, csak egy új eper ízzel kísérleteztek.
11. Miért olyan színűek a gyógyszerek, amilyenek?
Valójában a gyógyszerek színe semmit sem jelöl, ez egy, a gyártók által tetszőlegesen kiválasztott szín, amik oka inkább a marketingben és a pszichológiai hatásokban keresendő. Tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy a piros színű tablettákat az emberek hatásosabbnak érzik, mint például a fehéreket, a kék színűeknek pedig nagyon fájdalomcsillapító hatást tulajdonítanak.
12. Miért esnek mindig a talpukra a macskák?
A titok a macskák gerincében keresendő, ami lehetővé teszi számukra, hogy a felső és alsó testüket két ellenkező irányba tekerjék. Ennek a tulajdonságnak köszönhető az, hogy bárhogy is esnek le valahonnan a macskák, ha elég gyorsan reagálnak, tulajdonképpen tényleg mindig a talpukra esnek.
13. Miért nem kapnak áramütést a vezetékeken ülő madarak?
Az oka az, hogy nincs feszültségkülönbség a madarak és a kábelek között. A madarak nem érintik a talajt, hanem csak magát a vezetéket, tehát a testük feszültsége pontosan megegyezik a kábel feszültségével.
14. Miért nem dől el a Pisai ferde torony?
A mérnökök téves számításai miatt megdőlt torony nagy népszerűségnek örvend az építése óta, mivel 1173 óta folyamatosan oldalra dől. Az évszázadok során az emberek rengeteg erőfeszítést tettek a torony stabilizálásáért, de 1990-ben még így is be kellett zárni a turisták előtt, mivel nagyon félő volt, hogy összeomlik.
Több évnyi kemény munka árán aztán az építészek és mérnökök olyan stabilizáló módszereket találtak ki, ami segített megállítani a torony folyamatos dőlését, és ezáltal újra megnyithatott a turisták előtt. Sőt: a torony most folyamatosan egyenesedik: az elmúlt 20 évben 4 centimétert emelkedett.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
