Fegyverszünet termeszek (fent) és hangyák (lent) között, mindkét oldalon saját őrvonallal.
Ritka jelenet a rovarvilágból: termeszek és hangyák élesen elkülönült oszlopai haladnak párhuzamosan, harc nélkül, saját „határral” és őrvonallal.
Ez akkor fordul elő, ha egyik félnek sincs erőforrása vagy oka a konfliktusra. Csendes, de kemény fegyverszünet, akár a hidegháborúban.
A fogságban tartott kardszárnyú delfin, Tilikum, nézi idomárjait.
Tilikum, az egyik leghíresebb fogságban tartott kardszárnyú delfin, több mint 30 évet élt szűk medencében, megfosztva szabadságától, társaitól és az óceántól. Neve három ember halálához kötődik, de viselkedése inkább szenvedésének, nem pedig a rosszindulatának tudható be. Története a tengeri állatok kizsákmányolása elleni mozgalom jelképévé vált.
Hanako, a koi ponty, 226 éves korában pusztult el.
Hanako, egy japán koi ponty, a hosszú élet jelképe lett. 1966-ban tudósok pikkelyeinek növekedési gyűrűi alapján (hasonlóan a fák évgyűrűihez) megállapították, hogy kb. 1751-ben született és 1977-ben, 226 évesen pusztult el. Az egyik leghosszabb életű ismert gerinces. Egy család több generációja gondozta.
Michelangelo zsenialitása a legapróbb részletekben.
Michelangelo „Mózes” szobrán még a kisujj emelésekor megfeszülő apró izmot (musculus extensor digiti minimi) is anatómiai pontossággal ábrázolta. Ez a reneszánsz mester hihetetlen testismeretét és részletekre való odafigyelését mutatja.
A japán buszsofőrök úgy sztrájkolnak, hogy az emberek ne szenvedjenek.
2018-ban Okajama (Japán) buszsofőrjei úgy sztrájkoltak, hogy továbbra is szállították az utasokat menetrend szerint, de nem fogadtak el viteldíjat. Így nem okoztak kényelmetlenséget az embereknek, de kárt okoztak a közlekedési cégnek. Ez egy remek példa a tisztelettudó tiltakozásra.
A portugáliai Alcobaça kolostor ebédlőjének ajtaját keskenyre készítették, hogy a hízó szerzetesek böjtölésre kényszerüljenek.
A portugáliai Alcobaça kolostor ebédlőjébe egy rendkívül keskeny ajtó vezet. A legenda szerint „étvágyellenőrzőként” szolgált: aki nem fért be, annak böjtölnie kellett. Bár nincs rá bizonyíték, az ötlet a kolostori élet szigorú fegyelmét tükrözi.
Mario Puzo, A Keresztapa könyvek szerzője, aki a filmadaptációt is készítette, fogalma sem volt, mit csinál, mivel korábban soha nem írt forgatókönyvet.
Mario Puzo, „A Keresztapa” regény szerzője, úgy adaptálta művét filmre, hogy korábban sosem írt forgatókönyvet. Miután a film két Oscart nyert, vett egy forgatókönyvírási útmutatót, aminek az első oldala „A Keresztapa” tanulmányozását javasolta. Szó szerint önmagát múlta felül.
A Föld lakosságának 14%-ánál hiányzik a hosszú tenyérizom.
A hosszú tenyérizom egy vékony ín, ami az ujjak összeszorításakor látszik. Az emberek kb. 14%-ánál hiányzik, ami teljesen normális, és nem befolyásolja a kéz erejét vagy ügyességét. A sebészek gyakran használják átültetésekhez „pótalkatrészként”, mert a szervezet könnyen nélkülözi.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
