Pontosan 40 évvel ezelőtt, 1985. augusztus 10-én a Távol-Keleten történt a történelem egyik legnagyobb, mégis kevesek által ismert atomkatasztrófája.
A hatóságok nem hozták nyilvánosságra a részleteket, és úgy tűnik, nem tanultak az esetből, hiszen nem sokkal később aztán bekövetkezett a csernobili katasztrófa.
A K-431-es tengeralattjáró atomreaktorának tervezett újratöltése közben a Chazhma-öbölben irányíthatatlan láncreakció indult be.
A hatalmas erejű robbanás a partvidék és a vízfelszín radioaktív szennyeződését okozta. Tíz tengerész életét vesztette, és több százan szenvedtek sugárfertőzést.
Mindennel spóroltak
Az 1950-es évek második felében a Szovjetunióban elkezdődött a békés célú atomenergia fejlesztése. Országszerte gombamód szaporodtak az atomerőművek. A Belojarszki és a Novovoronyezsi Atomerőművek első blokkjai után hamarosan Ukrajnában, az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság középső részén, a Kaukázusontúlon, sőt még a sarkkörön túl is építkezésekbe kezdtek.
„Tízéves késéssel fogtunk bele a nagyarányú építkezésekbe, ezért rögtön a dolgok közepébe vágtunk, spóroltunk a védőburkolatokon és minden máson, csak hogy ugyanannyi pénzből egyre többet és többet építhessünk” – emlékezett vissza Valerij Legaszov atomfizikus.
Az első, atom-tengeralattjárón történt sugárbaleset 1961. július 4-én következett be. Aznap a Szovjetunió első rakétahordozó tengeralattjárója, a K-19-es legénysége harci feladatot teljesített az Észak-Atlanti-óceánon. Hirtelen problémák adódtak a reaktor elsődleges hűtőkörével.
A katasztrófát sikerült elhárítani, de a legtöbb tengerész sugárfertőzést szenvedett a mentési munkálatok során. Többen meghaltak, a többiek kórházba kerültek és rokkanttá váltak.
A hatóságok titokban tartották az incidenst. A túlélőket titoktartási nyilatkozat aláírására kötelezték. Az áldozatok hozzátartozóinak hazudtak. Például az egyik tengerész szüleivel azt közölték, hogy fiukat áramütés érte.
Egy szörnyű katasztrófa, amiről kevesen tudnak: a K-431-es atom-tengeralattjáró felrobbanása a Chazhma-öbölben.
1985 áprilisában a K-431-es atom-tengeralattjáró a Japán-tengeren található Vlagyimir-öbölből a Chazhma-öbölben lévő 30-as számú hajójavító üzembe indult. Ott kellett kicserélni a kiégett nukleáris fűtőelemeket. A tengeralattjáró a móló északi oldalához kötött ki.
Végzetes hiba
A K-431-esen a nukleáris fűtőelemek cseréjét a Parti Műszaki Bázis (BTB) csapatának kellett volna elvégeznie. A tengeralattjáró megérkezése után a BTB szakemberei alaposan ellenőrizték annak állapotát, és jegyzőkönyvet vettek fel a munkálatokra való felkészültségről. Ettől a pillanattól kezdve ők vállalták a felelősséget minden művelet biztonságáért. Az átrakodást Vjacseszlav Tkacsenko 3. rangú kapitány irányította, akinek – ahogy később mondták – akkoriban nem volt szerencséje.
A K-431-es tengeralattjáró reaktortere fölül eltávolították a könnyű és a nyomásálló hajótestet. Helyükre egy speciális berendezést, egy sziluminból készült, „Zima” (Tél) becenevű átrakodóházat telepítettek. Ez védte a rekeszt a csapadéktól és biztosította a megfelelő hőmérsékletet.
Egy nappal a katasztrófa előtt, 1985. augusztus 9-én az átrakodó csapat szakemberei sikeresen kicserélték az aktív zónát az egyik reaktorban. A második, a taton lévő reaktor cseréjekor azonban üzemzavar történt. A hidraulikus próbák során szivárgás keletkezett a reaktorfedél csatlakozásának tömítetlensége miatt. Ezt egy idegen tárgy okozta, ami a réz tömítőgyűrűre került.
Emiatt több időre lett volna szükség a fűtőelemek cseréjéhez, és módosítani kellett volna a technológiai eljárást.
Az átrakodó csapat tisztjei megszegték az utasításokat, és nem jelentették az esetet. Úgy döntöttek, hogy másnap visszatérnek a tengeralattjáróra, és titokban hárítják el a hibát, hogy senki ne szerezzen róla tudomást. Biztosak voltak a sikerben: azt tervezték, hogy felemelik a reaktor fedelét, megtisztítják a gyűrűt, visszahelyezik a fedelet, majd elvégzik a hidraulikus próbát.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
