Egy magányos trópusi szigeten egyetlen nő lett a cselszövések, gyűlölet, szerelem és gyilkosságok forrása.
A második világháború végén egy fiatal nő 32 tesztoszteronnal teli fiatal férfival találta magát egy távoli szigeten a Csendes-óceán közepén.
Ahogy elképzelheted, rengeteg verekedés volt a férfiak között, és mindannyian a nő figyelméért küzdöttek. Miért történt ez a történet, és hogyan végződött? Erről fogok ma mesélni.

Anatahan-sziget története
Anatahan egy apró vulkanikus sziget a Csendes-óceánon. A Mariana-szigetek részeként Anatahan 33,9 négyzetkilométernyi területet foglal el. Eredetileg a spanyolok gyarmatosították, majd eladták a szigetet a németeknek, akik aztán továbbadták a japánoknak.

A japánok kiterjedt kókuszültetvényeket hoztak létre Anatahanon, és egy Kikuihiro Higu nevű tisztviselőt küldtek, hogy felügyelje a körülbelül 45 munkást ezeken az ültetvényeken.
Miután megérkezett, Kikuihiro Higu a rokonát, Soichi Higut nevezte ki helyettesének, aki feleségével, a 28 éves Kadzukóval érkezett a szigetre nem sokkal a második világháború kitörése előtt.

Amikor a második világháború elkezdődött, az összes munkás elhagyta a szigetet. Ideiglenesen Soichi Higu is úgy döntött, hogy elhagyja a szigetet.
Azért kellett ezt tennie, mert nagyon aggódott a húgáért, és el akarta hozni őt Saipan szigetéről, amely körülbelül 120 km-re délre található Anatahantól. A sziget elhagyása előtt Soichi Higu megígérte rokonának, Kikuihironak és feleségének, Kadzukónak, hogy egy hónap múlva visszatér a szigetre, de végül soha nem tért vissza.
Egyedül a szigeten

Két évvel később Kadzuko és Kikuihiro között románc alakult ki, mivel ők voltak az egyetlenek, akik Anatahanon éltek, és gondozták az ültetvényeket. Hamarosan úgy döntöttek, hogy összeházasodnak.
A fiatal pár élete eseménytelenül telt 1944-ig, amikor egy júniusi reggelen amerikai repülőgépek három japán hadihajót bombáztak le a sziget közelében. A hajók elsüllyedtek, de néhány tengerésznek sikerült eljutnia Anatahanra, ahol Kikuihiro Higu és felesége, Kadzuko fogadta őket.
A 32 túlélő tengerész a kapitányukkal együtt megkezdte a sziget benépesítését. Az első néhány hónapban viszonylag kényelmesen éltek: a helyi gyümölcsökből, zöldségekből, állatokból, sőt még saját kókuszbort is főztek. Az egyik ritka eset, amikor aggódtak a háború miatt, az volt, amikor egy amerikai B-29-es bombázó lezuhant Anatahan felett 1945-ben.
A telepesek kifosztották a repülőgép roncsait, és az ott talált anyagokat felhasználták edények, serpenyők, evőeszközök, kések, menedékek, sőt ruhák készítésére.
A problémák 1946-ban kezdődtek a telepesek között.

Anélkül, hogy tudták volna, hogy a háború véget ért, a telepesek tovább éltek a szigeten. És mivel Kadzuko volt az egyetlen nő a szigeten, és harminc férfi vette körül, a baj elkerülhetetlen volt.
Egy Genszaburo Yoshino nevű tengerész viszonyt kezdett Kadzukóval, és úgy döntött, hogy megöli a férjét. Hamarosan a férjét, Kikuihirot lelőtték Genszaburo harci revolverével. Genszaburo azonban nem is sejtette, hogy Kadzuko párhuzamosan egy harmadik tengerésszel, Morio Chibával is viszonyt folytatott, aki viszont leszúrta Genszaburo Yoshinót, mert nem akarta megosztani a nőjét a riválisával.
Bár Kadzuko nem volt különösebben szép, mégis ő volt az egyetlen nő az egész szigeten, és hamarosan elfoglalta elhunyt férje helyét a sziget vezetőjeként, minden férfi vágyának és megszállottságának fő tárgyává válva.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: