A leggyorsabb, utasokkal történő transzatlanti repülés rekordját a British Airways Concorde légitársasága állította fel, amely New York és London között működtetett járatot. 1996. február 7-én a Concorde 2 óra 52 perc 59 másodperc alatt teljesítette a távot. Ez az útvonal általában három és fél-négy órát vett igénybe.
Ugyanezt a távolságot a modern, normál, azaz szubszonikus sebességű repülőgépek ma átlagosan hét óra alatt teszik meg, de a tényleges repülési idő nagyban függ a széliránytól és a jet stream sebességétől.
A világrekordot itt a British Airways Boeing 747-400-asa tartja, amely 2020 februárjában 4 óra 56 perc alatt tette meg az 5 554 km-t London és New York között. Ebben a Ciara nevezetű észak-atlanti vihar segített neki.
Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a Concorde rekordját a Boom Overture nevezetű repülőgép fogja megdönteni, amelynek első repülését 2026-ra tervezik.
A gyártó becslései szerint a London-New York repülőút költsége – ami egyébként a Concorde egyetlen nyereséges útvonala volt – 5 000 dollár lesz, míg a Concorde-on ugyanezért a repülésért a mai árfolyamon számolva négyszer ennyit kellett volna fizetni.
A Concorde repülései nem csak a sebességükben különböztek a „normál” repülésektől. A repülési magassága is sokkal magasabb volt – több mint 18 000 méter. A legtöbb utasszállító repülőgép ma körülbelül 10 000 méteres magasságban repül.
A nagy magasságban történő repülést maga a Concorde konstrukciója indokolja, beleértve a motorokat és a merev delta szárnyat. Ráadásul a kisebb légellenállás a ritkább levegőben jelentősen csökkentette az üzemanyag-fogyasztást. A magasság a repülési útvonal optimalizálásában is segít: itt kisebb a forgalom – csak más Concorde-ok és katonai repülőgépek közlekedtek itt – és ennek megfelelően kevesebb a légiforgalmi korlátozás. A Concorde utasai könnyedén meggyőződhettek arról, hogy a Föld kerek, egyszerűen ki kellett nézniük az ablakon.
Összesen 20 Concorde repülőgépet építettek, köztük 14 utasszállító példányt, illetve hat prototípust és tesztmodellt. Az egyik repülőgép teljesen megsemmisült az Air France 2000-es légikatasztrófájában.
Egy másikat 1994-ben selejteztek le. A fennmaradó 18 repülőgép meglepő módon jó állapotban van, és különböző múzeumokban és más helyeken található szerte a világon.
Legtöbbjük Nagy-Britanniában és Franciaországban van kiállítva, egy repülőgép Németországban, három az Egyesült Államok múzeumaiban, egy pedig Barbadoson található. Annak ellenére, hogy ennyi repülőgép maradt, nincs esély arra, hogy akár egy is újra repüljön közülük.
Ennek számos oka van. Először is, a magas üzemeltetési költségek, az alkatrészek és az ilyen szuperszonikus technikát vezetni tudó pilóták hiánya, valamint a szabályozó hatóságokkal és a modern környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatos problémák.
Ez nagy kár, mivel én személy szerint nagyon szeretném újra az égen látni ezt a páratlan technikai csodát.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
