Az amerikai családok válási szokásai eltérnek a magyarokétól.
Míg nálunk a szakítás fő okai a megcsalás, az alkohol, az anyagi gondok és a rokonok beleavatkozása, addig az amerikaiaknál a prioritások teljesen mások. Az USA-beli családi konfliktusok kutatási eredményei meglepőek lehetnek: kiderül, hogy a dolog távolról sem mindig a klasszikus „kibékíthetetlen ellentétekről” szól.
Kulturális különbségek a családi konfliktusokban
A magyar párok leggyakrabban a háztartás miatt veszekednek. Ki mosogat, ki viszi ki a szemetet, ki keresi a pénzt, miért osztogat már megint tanácsokat az anyós – ezek valószínűleg ismerős témák a legtöbb család számára. Add hozzá ehhez a szűkös lakásokat, ahol a fiatal pár a szülőkkel él együtt, a pénzhiányt a külön költözéshez, és azt a hagyományt, hogy az idősebb generáció aktívan részt vesz a gyerekek életében.
Az amerikai családmodell másképp épül fel. A fiatalok korán önállóvá válnak, a szülők távolságot tartanak, a háztartási kérdéseket pedig szolgáltatásokkal oldják meg. Nincs pénz főzni? Veszenek készételt. Nincs idő takarítani? Felvesznek egy takarítószolgálatot. Meg kell javítani a csapot? Hívnak egy szerelőt. Ők maguk gyakorlatilag semmit sem csinálnak – ilyen a mentalitás, és összességében a szolgáltatóipar is sokat fejlődött az évek során.
De ha nem a hétköznapi dolgok jelentik a problémát, akkor micsoda?
Az amerikai válások fő oka
Az amerikai házasságokat vizsgáló családpszichológusok és szociológusok szerint a fő buktató a lakóhely elhelyezkedése. Nem a ház mérete, nem a jelzáloghitel-törlesztés, hanem kifejezetten az életvitel földrajzi helyének kiválasztása.
Ez a probléma az amerikai életmód sajátosságaiból fakad:
- Karriermobilitás: Az amerikaiak rendszeresen váltanak munkahelyet, és kaphatnak ajánlatot egy másik államban is.
- Az ország méretei: New Yorkból Kaliforniába költözni időzóna-, éghajlat- és társadalmi környezetváltást jelent.
- Ragaszkodás az életmódhoz: Egy nagyvárosi lakos és egy külvárosi lakó alapvetően más világban él.
Valós konfliktustörténetek
Első történet: A metróvezető és a kóbor macskák.
Egy házaspár 20 évig élt egy kis garzonlakásban Queensben. A férj metróvezetőként, a feleség irodai alkalmazottként dolgozott. Boldogok voltak: minden szükséges dolog sétatávolságra volt, a munkahely közel, még a férj hobbija (kóbor macskák etetése) sem okozott gondot.
A feleség azonban kapott egy kedvező állásajánlatot a szomszédos államban – a fizetés többszöröse volt a korábbinak, remek bónuszokkal. Egyetlen feltétel volt: a családnak New Jersey-be kell költöznie. Nagy ház, zöld pázsit, a külváros csendje.
A férj beleegyezett, de két év múlva beadta a válókeresetet. „Megöl ez a hely” – magyarázta. A városi infrastruktúra hiánya, az, hogy mindenhova autóval kell menni, és a megszokott életmódtól való elszigeteltség kritikusnak bizonyult számára.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
