4- HD 189733b
A HD 189733b egy exobolygó, amely körülbelül 64,5 fényévre, a Kis Róka csillagképben található. 2005-ben fedezték fel, amikor megfigyelték, ahogy elhalad a csillaga, a HD 189733 előtt. A bolygó tömege 11,2%-kal, sugara pedig 11,4%-kal nagyobb a Jupiterénél.
A forró Jupiterként is ismert HD 189733b elképesztő, 152 kilométer/másodperces sebességgel kerüli meg csillagát, mindössze 2,2 nap alatt. A bolygó leginkább ragyogó kék színéről híres, amelyet a magaslégköri felhőkben található szilikátszemcsék okoznak.
A HD 189733b intenzív kék színét a Rayleigh-szórás (a fény szóródása) és a vörös szín elnyelődése magyarázza. A légkörében lévő szilikátrészecskék jellegzetes kobaltkék árnyalatot kölcsönöznek neki. Gyönyörű megjelenése ellenére a HD 189733b világa rendkívül ellenséges.
A felszíni hőmérséklet elérheti az 1000 Celsius-fokot is, aminek hatására a szilikátszemcsék üveggé sűrűsödnek. Ezek az üvegszemcsék aztán eső formájában hullanak a bolygóra, amit akár 6400 km/órás sebességet is elérő, tomboló szelek hajtanak.
A HD 189733b időjárási viszonyai a ma ismert legszélsőségesebbek és legbrutálisabbak közé tartoznak. A szélviharok korbácsolta üvegszilánkeső halálos környezetet teremt. Az éles üvegdarabok folyamatos zápora rendkívül veszélyessé és barátságtalanná teszi a HD 189733b felszínét. A bolygó légköre ezenkívül szén-dioxidot is tartalmaz, ami tovább fokozza a zord körülményeket.
Összességében a HD 189733b az éles ellentétek bolygója. Ragyogó kék színe egy brutális és extrém világot rejt, amelyet magas hőmérséklet, üvegeső és elképesztő erejű szelek jellemeznek.
5- WASP-12b
A 2008 áprilisában felfedezett WASP-12b egy forró Jupiter, amely a WASP-12 nevű csillag körül kering. Ez az exobolygó rendkívül közel kering a csillagához, alig több mint egy földi nap alatt tesz meg egy teljes kört.
A csillaghoz való közelsége – nagyjából 3,5 millió kilométer – oda vezet, hogy a csillag fokozatosan elnyeli a bolygót. Ez a folyamat, az úgynevezett árapály-erózió, a WASP-12b gyors tömegvesztését okozza.
A csillagából áradó intenzív hő hatására a WASP-12b a Jupiter sugarának majdnem háromszorosára duzzadt. Ez a rendkívüli felmelegedés azt is eredményezte, hogy a bolygó sűrűsége az ismert exobolygók közül az egyik legalacsonyabb.
A WASP-12b másodpercenként körülbelül 6 milliárd tonna tömeget veszít. Ezt a tömegvesztést a csillag gravitációs ereje okozza, ami folyamatosan „leszívja” a bolygó légkörét, létrehozva egy anyagáramlást a bolygótól a csillag felé.
A szoros pálya és az intenzív hő eltorzította a WASP-12b alakját, ovális, tojásszerű megjelenést kölcsönözve neki. A csillag árapályerői nemcsak a bolygó légkörét szívják el, hanem az alakját is deformálják.
A bolygó sorsa borús. A tudósok becslése szerint mindössze 10 millió éve van hátra, mielőtt a csillaga teljesen elnyeli. A gyors tömegvesztés és a pálya zsugorodása végül oda vezet, hogy a WASP-12b spirális pályán belezuhan a csillagába és egyesül vele.
Összességében a WASP-12b egy drámai és nyugtalanító példája annak, ahogy egy csillag elnyeli a bolygóját. A WASP-12-höz való extrém közelsége súlyos felmelegedéshez, tömegvesztéshez és deformációhoz vezetett. Ennek az exobolygónak az egyedi jellemzői értékes betekintést nyújtanak a forró Jupiterek dinamikájába és a csillagukhoz közeli pályákon uralkodó szélsőséges körülményekbe.
6- Kepler 438b
A Kepler űrtávcső által felfedezett Kepler 438b az egyik leginkább Földhöz hasonló bolygó, amit valaha találtunk. Ez a 470 fényévre, a Lant csillagképben található exobolygó Föld-hasonlósági indexe 0,88, ami kiváló jelöltté teszi a lehetséges élet hordozására. A Földnél valamivel nagyobb Kepler 438b egy narancssárga törpecsillag körül kering, amelytől körülbelül 40%-kal több hőt kap, mint a mi bolygónk a Naptól.
A Kepler 438b esélyeit a földönkívüli élet támogatására növeli kőzetes összetétele és az, hogy a csillaga körüli úgynevezett „lakható zónában” (vagy „Aranyfürtöcske-zónában”) helyezkedik el. Ez a zóna a csillag körüli azon terület, ahol a hőmérséklet éppen megfelelő a folyékony víz létezéséhez.
A folyékony víz jelenléte kulcsfontosságú az általunk ismert élethez, ezért a lakható zóna fontos tényező egy bolygó élhetőségének felmérésekor. A Kepler 438b kőzetes természete tovább növeli annak valószínűségét, hogy stabil felszínnel rendelkezik, ahol a víz összegyűlhetne és táplálhatná az életet.
A Kepler 438b jelentősége túlmutat a fizikai tulajdonságain. Felfedezése reményt ad arra, hogy más lakható bolygókat, sőt, talán a Naprendszerünkön kívüli életet is találhatunk.
A bolygó méretbeli és feltételezett körülményeinek Földhöz való hasonlósága miatt a jövőbeli megfigyelések fontos célpontjává vált. A tudósok szeretnék megvizsgálni a légkörét és a felszíni viszonyait, hogy több bizonyítékot gyűjtsenek lehetséges lakhatóságáról.
Befejezés
A világegyetem tele van lenyűgöző és furcsa bolygókkal, amelyek próbára teszik mindazt, amit a bolygótudományról gondoltunk. A szénfekete TrES-2b-től a gyémántokban gazdag 55 Cancri e-ig, a Gliese 436 b lángoló jegétől, a HD 189733b üvegesőitől a halálra ítélt WASP-12b-n át a Földhöz hasonló Kepler 438b-ig – ezek az égitestek az exobolygók hihetetlen sokféleségét tárják elénk.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
