Ez a tó nagyobb volt, mint a mai összes tó együttvéve.
Valamikor, részben a mai modern Magyarország helyén létezett egy tó, amihez képest a Bajkál-tó, hogy is mondjam, csak egy pocsolya.
Ez a tó a Paratethys volt – egy gigantikus víztömeg, amely az Alpok lábától a mai Kazahsztánig terjedt. A Paratethys volt a Föld történetének legnagyobb tava.

Honnan jött ez a mega-tó?
Tizenkétmillió évvel ezelőtt, a miocén korban. Amikor a kontinensek a Földön még nem egészen olyanok voltak, mint amilyennek ma ismerjük őket, a tektonikus mozgások és a közép-európai hegyek felemelkedése következtében az ősi Tethys-óceán egy része elszakadt a többi részétől.
Az Alpok, a Kárpátok, a Taurus és a Kaukázus – ezek a hegyláncok választották el a kialakult víztömeget az óceántól. Így jött létre a Paratethys – a Föld történetének legnagyobb tava.

És most beszéljünk egy kicsit a számokról, hogy megértsd ennek az óriásnak a méreteit. A Paratethys területe több mint 2,8 millió négyzetkilométer volt. Ez nagyobb, mint a Földközi-tenger területe. A víz térfogata pedig több mint 1,77 millió köbkilométer – tízszer nagyobb, mint az összes mai tó térfogata együttvéve.
Kis bálnák és nagy változások
Nos, ha van víz, akkor kell lennie életnek is. És ez alól a Paratethys sem volt kivétel. Csakhogy az élet benne különleges volt: az elszigetelt környezethez alkalmazkodott.
Sok tengeri állat, amely elszakadt az óceántól, idővel kisebb lett, óceáni társaik miniatűr változatává vált. Például a cetotheriumok (Cetotherium riabinini), a legkisebb sziláscetek, amelyek mindössze három méter hosszúak voltak.

A biológusok szerint az állatok így alkalmazkodtak a víztömeg folyamatosan változó méretéhez. A mega-tó néhány millió év alatt többször is kiáradt, majd szinte teljesen eltűnt. A zárt víztömeg vízszintje teljes mértékben a beleömlő folyóktól függött, amelyek vízhozama a klímával együtt változott.
A Paratethys végének kezdete
Semmi sem tart örökké, ezt tudjuk. 7,65-7,9 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett Nagy Khersoni szárazság idején, az éghajlat elkezdett megváltozni, és ez a gigantikus tó végét jelentette. Akkor a vízszint majdnem 250 méterrel csökkent.
A Paratethys elvesztette térfogatának egyharmadát és területének kétharmadát. A medence középső részén – ahol ma a Fekete-tenger található – drasztikusan megnőtt a víz sótartalma, és egész fajok tűntek el, csak kövületeket hagyva maguk után.

Amíg azonban egyes fajok kihaltak, addig mások fejlődési lehetőséget kaptak. A Paratethys feltáruló partjai termékeny legelőkké váltak, és a szárazföldi állatfajok evolúciójának egy új gócpontjává váltak. Így jelentek meg a mai juhok, kecskék, antilopok ősei. A Paratethys déli partján, Nyugat-Irán környékén pedig a zsiráfok és elefántok ősei jelentek meg.
A tudósok négy hosszú szárazsági időszakot azonosítottak, amelyek valószínűleg arra kényszerítették ezeket az állatokat, hogy délnyugatra, Afrikába vándoroljanak. Tehát kiderül, hogy a Paratethys eltűnése közvetett módon befolyásolta az állatvilág evolúcióját még egy másik kontinensen is. Ez egyfajta „pillangóhatás”.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: