5 felfedezés, amit a Kola-kút fúrása során tettek a szovjetek
A 20 évnyi fúrás során több mint 4700 méternyi földet (magmintát) hoztak a felszínre. Pontosabban nem csak földet, hanem változatos és egyedülállóan teljes kőzeteket és geológiai képződményeket. Nagyon fontos felfedezéseket tettek.
David Guberman:
- Fúrtunk, és nem tudtuk, mi vár ránk. 1700 méter mélyen nikkelben gazdag lelőhelyeket találtunk. Fúrtunk tovább. És három kilométeren a holdkőzetre bukkantunk!
- Akkor már volt holdkőzetünk is. Összehasonlítottuk azzal, amit három kilométerről hoztunk fel, minden fizikai-mechanikai tulajdonságában – egy az egyben. Akkoriban a barátaimmal viccelődtünk, hogy a Hold a Kola-félszigetről vált le! Már csak azt a helyet kell megtalálni, ahonnan leszakadt…
1. felfedezés: A Föld nem réteges pite, a gránitok és bazaltok közötti határ nem éles, és 3000 méterrel mélyebben kezdődik, mint korábban feltételezték.
2. felfedezés: A fúrófej rendkívüli kőzetekre bukkant, amelyek rendellenesen magas aranytartalommal rendelkeznek.
Ez megerősítette a V.A. Obrucsev orosz geológus által felállított hipotézist a Földet körülvevő Olivin-övről, amelynek a földkéreg harmadik rétegében kellett volna lennie.
Emlékezzünk vissza A.N. Tolsztoj „Garin mérnök hiperboloidja” című fantasztikus regényére, amelyet 1927-ben írtak. Ott pontosan erről az övről volt szó, amely izzó fém (olivin és arany) pokoli keverékéből áll.
3. felfedezés: A ritkaföldfémek sokkal közelebb vannak a Föld felszínéhez, mindössze 1500-2000 méter mélyen.
4. felfedezés: 9 km-nél mélyebben uránlelőhelyeket fedeztek fel.
5. felfedezés: A kiemelt magmintákban talált szerves élet maradványai bebizonyították, hogy az élőlények 1,5 milliárd évvel korábban jelentek meg a Föld bolygón, mint gondolták.
Bármennyire is hasznos és érdekes volt ez az egyedülálló szupermély fúrólyuk, egyszerűen nem érte meg a további fenntartására szánt pénzt, így ez minden, ami maradt belőle:
David Mironovics Guberman csak sóhajtott:
- Ó, pedig a fenntartásához, hogy ne pusztuljon el, csak fillérek kellettek volna – hárommillió… nem dollárból, hanem a mi „fából készült” rubelünkből. De nem adtak, spóroltak! Hát megkapták, amit akartak…
Csak hogy tisztázzuk, nem a fúrólyuk további fúrására nem adtak pénzt (a 12 262 km-es fúrás leállításának okait fentebb már leírtam), hanem a további fenntartására! A Kola-kút fenntartási költségei közé tartozott a tudományos munka, a kutatás, a laboratóriumok és a műszerek fenntartásának költsége is.
Amint a fenti fényképen is látható, az épületek összeomlottak egy 1995-ben bekövetkezett hatalmas robbanás miatt. Az okok máig tisztázatlanok. Ez a robbanás vetett véget végül mindennek. Rengeteg pénz kellett volna ugyanis az egyedülálló laboratóriumok helyreállítására, de ezt sosem kapták meg.
És még egy meglepő tény: 1995. április 1-jén Finnországban megjelent egy vicces cikk, miszerint az orosz tudósok „leástak” a pokolba, és miután meghallották a démonok által kínozott bűnösök sikolyait, abbahagyták a fúrást.
Több se kellett az embereknek, hogy teljes komolysággal elkezdjék terjeszteni ezt a legendát. Később a legenda további részletekkel bővült, és a szörnyű sikolyokhoz hozzáadtak egy szárnyas démont is, amely állítólag kiugrott a fúrólyukból, és az égbe szállt.
A 15 kilométeres mélységet, mint már említettem, végül csak 2017-ben sikerült elérni, egy másik helyen, Szahalin szigetén. Ezt a világcsúcsot azóta sem döntötte meg senki!
A Kola szupermély SG-3 fúrólyuk (12 262 méter mély, a bejárat átmérője 92 cm, az alsó átmérője 21,5 cm) a mai napig egy fém fedéllel van lezárva.
Az egykor tudósoktól hemzsegő környező terület egyébként siralmas állapotban van, és még csak nem is őrzik. Ma már sokan turistaként látogatják ezt a fúrólyukat.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
