A TEMETKEZÉSI KOMPLEXUM REJTÉLYEI
A terrakotta hadsereg csak egy része annak a grandiózus temetkezési komplexumnak, ami mintegy 56 négyzetkilométernyi területen terül el. Ez egy igazi földalatti város palotákkal, istállókkal, fegyverraktárakkal, sőt még mesterséges folyókkal és tavakkal is.
A régészeti ásatások három fő „gödröt” tártak fel terrakotta figurákkal. Az elsőben, a legnagyobban, gyalogosok és harci szekerek találhatók, harci alakzatban felállítva. A másodikban lovasság és íjászok. A harmadikban a felső vezetés és a törzstisztek. Létezik egy hipotézis egy negyedik „gödör” létezéséről is, amely valószínűleg üresen maradt egy felkelés miatt, ami röviddel a császár halála után tört ki.
Különösen érdekes a terrakotta harcosok fegyverzete. A felfedezett kardok, lándzsák, számszeríjak és nyílhegyek króm hozzáadásával készült bronzból készültek, ami az elképesztő épségüket biztosította. Néhány penge még két évezreddel később is megőrizte élességét! Ez a tény arra kényszerítette a tudósokat, hogy felülvizsgálják az ősi Kína kohászati technológiáiról alkotott elképzeléseket.
De a komplexum legnagyobb rejtélye a császár központi sírja, amely egy 76 méteres domb alatt rejtőzik. Mi van benne? Miért nem mernek még mindig behatolni oda a régészek?
A CSÁSZÁRI SÍR HALÁLOS TITKAI
Sima Qian történelmi krónikái szerint, amelyeket körülbelül száz évvel a császár halála után írtak, a sír belső elrendezése elképesztő:
„A sírhoz mély gödröt ástak a harmadik vízig, az alját bronzzal öntötték ki, és oda szállították a szarkofágot. Paloták, tornyok és több száz értékes tárgy töltötte meg a sírt. A mestereknek mechanikus öníjakat kellett készíteniük, hogy bárki, aki megpróbál behatolni, azonnal meghaljon.
A birodalom összes folyóját, a Jangcét és a Sárga-folyót is, higany segítségével hozták létre újra, és mechanikus szerkezetek kényszerítették, hogy egy miniatűr óceánba folyjon. A mennyezeten az égi testek, a padlón pedig a birodalom földrajza volt ábrázolva.”
A tudósok sokáig költői túlzásnak tartották ezt a leírást. Azonban a domb körüli talaj geokémiai elemzése rendellenesen magas higanytartalmat mutatott – egyes helyeken a természetes érték százszorosát is meghaladó mértékben! Ez azt sugallja, hogy belül valóban lehetnek „folyók és tengerek” ebből a mérgező fémből.
A higany különleges jelentőséggel bírt a taoista alkímiában, aminek a császár hódolt. Megszállottan kutatta a halhatatlanság elixírjét, és a sors iróniája, valószínűleg a higanyt és más nehézfémeket tartalmazó „halhatatlanság pirulái” mérgezése okozta a halálát. A történelmi feljegyzések szerint életének utolsó éveiben egyre paranoiásabb és kegyetlenebb lett – a higanymérgezés klasszikus tünetei.
MIÉRT MARAD ZÁRVA A SÍR?
A modern technológiák elméletileg lehetővé tennék a régészek számára, hogy behatoljanak a sírba, de több komoly tényező is visszatartja őket ettől a lépéstől.
Először is, attól tartanak, hogy megismétlik Heinrich Schliemann szomorú tapasztalatát, aki Trója kincseinek hajszolása során helyrehozhatatlan károkat okozott a történelmi örökségben. A régészet azóta hosszú utat tett meg, és a modern tudósok megértik a leletek történelmi kontextusának megőrzésének értékét.
Másodszor, technikai nehézségek. Ha valóban higany van bent, az komoly veszélyt jelent a kutatók egészségére és a környezetre. Emellett az leletek levegővel való érintkezése gyors pusztulásukhoz vezethet – ahogy ez történt a terrakotta harcosok színes rétegével is, ami szó szerint a felfedezők szeme láttára kezdett leválni.
Harmadrészt, kulturális és politikai megfontolások. A kínaiak számára Qin Shi Huangdi sírja nem csupán egy régészeti objektum, hanem a nemzeti identitás fontos szimbóluma. Bármilyen beavatkozást össze kell hangolni a helyi hagyományokkal és hiedelmekkel.
Néhány tudós invazív, azaz behatolással nem járó kutatási módszereket javasol – müon tomográfiát, georadart vagy fejlett mágneses rezonancia képalkotási módszereket. Ezek a technológiák elméletileg létrehozhatnák a sír belső tereinek háromdimenziós térképét anélkül, hogy fizikailag be kellene hatolniuk.
Más kutatók sürgetik a sír mielőbbi megnyitását, attól tartva, hogy természeti katasztrófák vagy talajvíz helyrehozhatatlan károkat okozhat. A komplexum területe szeizmikusan aktív, és egy erős földrengés tönkreteheti a földalatti építményeket, mielőtt a tudósok tanulmányozhatnák őket.
AZ ELSŐ CSÁSZÁR ÖRÖKSÉGE
Függetlenül attól, hogy mikor és hogyan kerül feltárásra a központi sír, a terrakotta hadsereg már megváltoztatta az ősi kínai civilizációról alkotott képünket. Bámulatos szervezési szintet, technológiai fejlettséget és művészi mesterséget tanúsít, amelyet több mint kétezer évvel ezelőtt értek el.
Ma a terrakotta hadsereg múzeumkomplexumát évente milliók látogatják a világ minden tájáról. 1987-ben az UNESCO felvette a világörökségi listára, mint „a temetkezési építészet és szobrászat kiemelkedő példáját, és az emberi alkotó géniusz remekművét”.
A modern kínaiak számára Qin Shi Huangdi ellentmondásos figura marad – egyszerre kegyetlen zsarnok és nagy egyesítő. De öröksége vitathatatlan: az egységes írásmód, a szabványosított törvények és mértékek, a Nagy Fal – mindez megalapozta a kínai civilizációt évezredekre előre.
A terrakotta hadsereg pedig folytatja néma őrségét, őrizve császára titkait, és várva azt a napot, amikor az emberiség készen áll arra, hogy feltárja a Kínai Birodalom első uralkodójának utolsó titkait.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
