Az atom akkoriban nagyon ígéretes eszköz volt bármilyen célnak az eléréséhez. A 89 km hosszú gát alapjába kerülő betonblokkok lerakásának előkészítéséhez több tucat megatonnás atombombák sorozatát tervezték felrobbantani néhány perc alatt. Összehasonlításképpen: a Nagaszakira ledobott bomba 20 kilotonnás volt. Ez pedig ezerszer nagyobb lett volna!
A következmények
El sem tudom képzelni, hogy ilyen számok mellett miért nem jutott senkinek eszébe a következményekre gondolni? Nemcsak az emberiségre, hanem az ökológiára, a flórára és a faunára is. Ez szó szerint nukleáris apokalipszis lehetett volna a hanyagság miatt.
Ma az orosz és amerikai tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ha Boriszov projektje megvalósult volna, a következmények katasztrofálisak lehettek volna. Ráadásul az elképzelés hatása valószínűleg ellentétes lett volna a várttal.
Orosz tudósok véleménye
A hatalmas mennyiségű hideg víz átszivattyúzása a Csendes-óceánba Japán és Polinézia befagyásához, valamint Kamcsatka, Alaszka és Kanada nyugati partvidékének jelentős lehűléséhez vezethetett volna.
Sőt, a Golf-áramlatot valószínűleg nem is sikerült volna végighúzni. Egyszerűen megfagyhatott volna az Atlanti-óceánban, és akkor egész Nyugat-Európa befagyott volna, a sarkvidéki jég pedig még mélyebbre hatolt volna Eurázsiába. A jég elzárhatta és megváltoztathatta volna az északi folyók medrét, ami Szibéria nagy területének elárasztásához vezetett volna.
Valószínűleg a Don folyó is kilépett volna a medréből, és elárasztotta volna Krasznodar környékét és néhány más régiót. Erre a következtetésre jutottak az Orosz Tudományos Akadémia Sejtbiológiai Intézetének tudósai.
Amerikai tudósok véleménye
A Coloradói Egyetem tudósai valamivel más következtetésre jutottak, de a jóslatok így is lesújtóak – a narancsról például biztosan le kellett volna mondani.
Még ha sikerült volna is a Golf-áramlatot Alaszkáig eljuttatni, az a Szovjetunió és Kanada északi régióiban az örökfagy olvadásához vezetett volna. A jégtáblák olvadni kezdtek volna. Mindez hatalmas területek elmocsarasodásához vezetett volna. Ráadásul a jég alól óriási mennyiségű szén-dioxid és metán került volna a légkörbe. És hogy mi történik emiatt, azt már tudjuk: üvegházhatás, globális felmelegedés, majd hirtelen lehűlés és jégkorszak.
Rövid távon ez az éghajlat és a terepviszonyok megváltozásához vezetett volna. Egyes régiókban árvizek, máshol aszályok.
És akkor még nem beszéltünk az új (valójában nagyon régi) vírusokról és betegségekről, amelyek az örökfagy olvadása miatt jelenhettek volna meg. A Covid könnyű náthának tűnhetett volna hozzájuk képest.
Miért nem valósult meg a projekt?
Egy ilyen nagyszabású projekt megvalósításához óriási anyagi források kellettek volna. A Szovjetunió egyedül nem tudta volna finanszírozni ezt a drága és nagyszabású projektet. Tehát az Egyesült Államok és Kanada finanszírozására és érdeklődésére volt szükség.
Ráadásul nem regionális, hanem interkontinentális építkezésről volt szó, és nemcsak az építkezés finanszírozására, hanem számos állam beleegyezésére is szükség volt.
Ki tudja, talán idővel minden sikerült volna, de az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kirobbant hidegháború teljesen megkeverte a kártyákat, és minden területen akadályozta az együttműködést. A berlini fal, a kubai rakétaválság… nem volt idő gátakról és duzzasztókról beszélgetni. Talán jobb is így.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
