Majdnem 4800 km-ről is hallani lehetett, a lökéshulláma pedig háromszor kerülte meg a Földet.
1883. augusztus 27-én, egész nap, a Csendes-óceáni térségben az emberek értetlenül kémlelték az eget. Kék eget láttak, bárányfelhőket, esőnek semmi jelét, mégis mennydörgést hallottak.
Ausztráliában arra gyanakodtak, hogy a hadsereg vagy a haditengerészet tart gyakorlatot valahol a látóhatáron túl, mert olyan helyeken, mint például Perth, ágyúdörgést és sortüzeket lehetett hallani. A hajókon a tengerészek kétségbeesetten keresték vihar vagy ellenség nyomait, de semmit sem találtak.
Amit mennydörgésnek és ágyúszónak hittek, az valójában a valaha rögzített leghangosabb, az egész Földet bejáró hang távoli moraja volt.
Hang és tombolás
Ezt a rendkívüli hangot az ősi Krakatau vulkán produkálta. Augusztus 27-én a hegy felrobbant, darabokra hullott, a Föld történetének egyik legnagyobb erejű geológiai eseményét okozva. Ami egykor egy szigetként magasodó, az Indonéz-szigetek hullámai fölé több mint 800 méterrel kiemelkedő hegy volt, az a semmivel lett egyenlő.
A vulkánt szétvető hatalmas robbanások, valamint a kőzeteknek a tengerfenék alatti magmakamrába való utólagos beomlása hozta létre a valaha rögzített leghangosabb hangot.
Hangerőssége 310 decibel volt.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a „Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
