A természet mindig is az amerikai őslakosok életének szerves része volt. Harmóniában éltek a természettel, és nemcsak élelemszerzésre és menedékre használták az erdőket, hanem kreatívan alkalmazkodtak is hozzájuk a mindennapi szükségleteik kielégítése végett. Az egyik ilyen egyedülálló indián gyakorlat a fák törzsének szándékos meghajlítása volt. Az észak-amerikai apacs indiánokról szóló történelmi feljegyzések szerint például évszázadokon át hoztak létre szokatlan, hajlított...
Read moreDetailsHa valaha is műtöttek már, talán emlékszel, hogy az egész azzal kezdődött, hogy megpróbáltál elszámolni 10-től visszafelé, majd mielőtt még elérted volna az 1-et, hirtelen az operáció után ébredtél fel. Elsőre úgy tűnhet, hogy csak elaludtál, de ez nem így van – altatásban voltál, ami egy sokkal összetettebb állapot. Az altatás alatt eszméletlen vagy, nem tudsz mozogni, emlékeket formálni, és...
Read moreDetailsA negyedik reaktorblokk felrobbanása és az azt követő pusztulás miatt rengeteg radioaktív anyag került a környezetbe. Az erőmű körüli 30 kilométeres zónát lezárták. De azóta sok minden változott. Biztonságosabbá vált a lezárt zóna és a lerombolt reaktorblokk is, itt azonban még mindig van egy radioaktív, ki nem hűlő képződmény, amit még a legszigorúbb biztonsági intézkedések betartásával sem szabad megközelíteni. Ezt...
Read moreDetailsPontosan ez mondható el a múltbéli dús ruhákba öltözött nőkről is, akik a középkortól egészen a huszadik század elejéig készült portrékon tekintenek ránk. Hiszen ekkoriban még egy egyszerű, illemhelyre tett kirándulás is igazi kihívást jelentett számukra. Gyönyörű hölgyek fodros, többrétegű ruhákban, akik páncélos lovagoknak adják a szívüket… Ó, milyen csodálatos, milyen nőiesnek érezhették magukat ezekben az egyedi ruháikban, fűzőikben és...
Read moreDetailsJanuár vége aggasztó környezetvédelmi eseményt jelzett: a jelenleg legnagyobb jéghegy, az A23a, amelyet „ítéletnap jéghegynek” is neveznek, megindult a brit Dél-Georgia szigete felé. A tudósok becslései szerint a jégtömb körülbelül 300 km-re van a szigettől, és van okunk azt hinni, hogy nem lesz ütközés – az elmúlt napokban eltért az útjától, és „nyugat felé kezdett húzódni”. Valószínűleg sokan hallották, hogy...
Read moreDetailsA 2025 januárjában Los Angelest sújtó erdőtüzek komoly kihívást jelentettek a tűzoltók számára. Az édesvíz akut hiánya miatt a mentőalakulatok kénytelenek voltak tengervizet használni. A speciális repülőgépek minden egyes repüléssel körülbelül 5700 liter vizet vesznek fel a Csendes-óceánból, hogy a lángoló területekre dobják. Bár az óceán vize végtelen erőforrásnak tűnik, a használata következményekkel jár. A sós víz károsíthatja a tűzoltófelszerelést,...
Read moreDetailsTalán nincs is olyan hely a Földön, ami több fejtörést okozna a tudósoknak, mint a gízai nagy piramisok. Egyes kutatók azt állítják, hogy nincs itt semmi rejtély, hát megépítették és kész, az uralkodó hóbortja miatt van az egész. A helyzet persze kissé összetettebb. A piramisokban rengeteg rejtély van, kezdve a MIÉRT? kérdéssel, és a banális HOGYAN?-nal bezárólag. Hát tényleg, miért...
Read moreDetailsKépzelj el egy tengerpartot, ahol a hullámok nem a megszokott módon, hanem szabályos, négyzet alakú mintázatban, sakktábla-szerűen fodrozódnak. Ez nem egy sci-fi film díszlete, hanem a valóság, egy ritka és lenyűgöző, ugyanakkor veszélyes természeti jelenség, amit kereszthullámoknak hívunk. Bár első pillantásra talán a számítógépes grafika művének tűnhetnek, valójában a természet erejének és a fizika törvényeinek különleges együttműködéséből születnek. A kereszthullámok,...
Read moreDetailsA második világháború végén egy fiatal nő 32 tesztoszteronnal teli fiatal férfival találta magát egy távoli szigeten a Csendes-óceán közepén. Ahogy elképzelheted, rengeteg verekedés volt a férfiak között, és mindannyian a nő figyelméért küzdöttek. Miért történt ez a történet, és hogyan végződött? Erről fogok ma mesélni. Anatahan egy apró vulkanikus sziget a Csendes-óceánon. A Mariana-szigetek részeként Anatahan 33,9 négyzetkilométernyi területet...
Read moreDetailsA mai felhőkarcolók már rég átlépték a 800 méteres határt: a dubaji Burdzs Khalifa (828 méter) és a Szaúd-Arábiában épülő Jeddah Tower (1008 méter) is bizonyítja, hogy az ember képes egyre magasabbra „mászni”. De vajon van-e határ? A tudósok és mérnökök vitatkoznak azon, hogy milyen magas lehet egy épület, mielőtt a fizika és a technológia törvényei azt mondják: „állj!”. Az...
Read moreDetailsKövesd új Facebook oldalunkat!
Kattints az Oldal követése gombra!