De persze a közel-keleti ország lakóitól sem idegenek az emberi dolgok: a szaúdiak is szeretnek a tengernél pihenni, és ezt rendszeresen meg is teszik. Sőt, azt mondanám, hogy gyakorlatilag ugyanúgy csinálják, mint bármely más ország – beleértve a nyugatiakat is – lakói, leszámítva a tengerben való fürdést, na meg persze a vetkőzést. Vagyis étellel-itallal, játékokkal és egyéb holmikkal vonulnak ki a partra, letelepednek összecsukható székekre vagy szőnyegekre – ez afféle tisztelgés a keleti hagyományok előtt –, ülnek, beszélgetnek, eszegetnek és egyszerűen jól érzik magukat.
Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években, Mohamed bin Szalmán koronaherceg hatalomra kerülése óta Szaúd-Arábia rohamos léptekkel indult el a liberalizáció útján. Az országban erősen korlátozták az iszlám törvények betartását felügyelő vallási rendőrség tevékenységét, mozik nyíltak, aktívan szerveznek különféle zenei fesztiválokat és sporteseményeket, a nőknek megengedték, hogy ne takarják el az arcukat, sőt, fejkendő nélkül is utcára léphetnek, a legtöbb kávézóban és étteremben pedig megszüntették a családok és az egyedülálló férfiak számára elkülönített zónákat. Ki tudja, ilyen tempóban talán belátható időn belül megjelennek Szaúd-Arábiában a megfelelő infrastruktúrával ellátott nyilvános strandok is.
Egyelőre azonban ez az infrastruktúra mint olyan, hiányzik. A magunkkal hozott dolgokon kívüli szórakozás kimerül abban, hogy megetetjük és megsimogatjuk a macskákat, amelyek hatalmas számban élnek Szaúd-Arábiában. Dzsidda számomra hirtelen a világ egyik „legmacskásabb” városaként mutatkozott be, amely a bajszos lakók számát tekintve még Isztambullal is vetekszik. A történelmi központ legalábbis valósággal hemzseg a macskáktól. De mint kiderült, a tengerparton is sokan tartanak ügyeletet, valamilyen finom falatra várva.
Annál is inkább, mivel sok nyaraló itt igen alaposan áll hozzá az ételkészítéshez és az azt követő lakomához, mint például az a pakisztáni társaság, amelyik a parton telepedett le, közvetlenül a felüljáró alatt, ahonnan le is fotóztam őket.
De ebben az esetben nem is ez a furcsa, elvégre a természetjárás és a grillezés a családdal és barátokkal nálunk is széles körben elterjedt. Ahogy észrevehető, sok társaság, aki a tengerpartra jött pihenni, nem a homokon vagy a füvön (már ha van) helyezkedik el, hanem közvetlenül a járdán. Ez maximálisan szokatlanul néz ki. Ugyanakkor Szaúd-Arábia ebben a kérdésben egyáltalán nem egyedülálló. Valami hasonlót láttam néhány évvel ezelőtt Iránban is, ahol gyakran még a forgalmas autópályák melletti járdákon is piknikeznek. És figyelembe véve az iszlám hagyományok szigorú betartását Iránban, feltételezhető, hogy a tengerparti pihenés ott is hasonlóan néz ki.
Nos, Szaúd-Arábiában van a tengerparti pihenésnek még egy változata: kocsival lehajtani a partra, és… ki sem szállni belőle. Emiatt itt egyes strandok úgy néznek ki, mint valami rögtönzött parkolók.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
