Az apró jelek megmutatják, hogy kicsoda valójában.
Az emberek azt hiszik, hogy egy örökkévalóság kell ahhoz, hogy tényleg kiismerj valakit. Mintha át kéne vele élned pár szakítást, megosztanotok egymással a gyerekkori traumáitokat, vagy akár túlélni egy katasztrófába fulladt közös utazást.
Fenéket.
Elég tíz másodperc, sőt, talán még kevesebb is, ha egy hangos, feltűnő típusról van szó, és máris tudni fogsz róla mindent, amit kell.
És itt nem a „viberól” van szó, vagy bármi olyasmiről, amit az emberek akkor mondanak, amikor igazából fogalmuk sincs, miről beszélnek. Ez kőkemény pszichológia. Na jó, nagyrészt az. Egy része meg egyszerűen csak odafigyelés és józan ész kérdése.
1. Ahogy belép egy szobába, az túl sokat elárul
Vannak, akik úgy rontanak be, mintha tapsra várnának. Mások úgy surrannak be, mintha azt remélnék, észre sem veszik őket. Aztán ott vannak azok, akik úgy pásztázzák végig a helyiséget, mint egy Terminátor, és felmérik, kivel érdemes szóba állni.
- Aki figyelmet akar — Nagy, eltúlzott mozdulatok, túl hangos beszéd, esetleg drámai hatásszünet, mielőtt valami eget rengetőt mondana. Vagy extrovertált, vagy valaki, akinek égető szüksége van a visszaigazolásra.
- Aki el akar tűnni — A fal mellett marad, alig hallat magáról, talán szorong, vagy csak egyszerűen nem kedveli az embereket. Ezt még nehéz megmondani.
- A kiegyensúlyozott — Úgy mozog, mintha otthon lenne, nem úgy, mintha bizonyítania kéne valamit. Köszön, felveszi a szemkontaktust, nem görcsöl rá. Ez a legritkább fajta.
2. Mit csinál, amikor senki sem figyeli? Na, az az igazi énje
Mindenki összeszedett és mutatós, amikor a figyelem középpontjában van, de abban a pillanatban, amikor azt hiszi, senki sem figyeli, na akkor láthatod meg az igazi lényegét.
- Elkalandozik a figyelme és a telefonját bámulja, amint épp nem ő beszél?
- Akkor is figyel, amikor épp nem róla van szó?
- Bosszúsnak tűnik, amikor valaki más kerül szóba?
Azok, akik csak akkor élénkülnek fel, ha ők vannak a figyelem középpontjában, két lábon járó intő jelek. A rendben lévő embereknek nincs szükségük állandó megerősítésre, egyszerűen csak jelen vannak, anélkül, hogy ezért kitüntetést várnának.
3. Hogyan kezeli a beszélgetéseket: Adok-kapok alapon, vagy kisajátítja a figyelmet?
Volt már olyan beszélgetésed, ahol a másik egyetlen kérdést sem tett fel? Mondhatnád neki akár azt is, hogy épp most szabadultál ki egy túszejtő fogságából, ő akkor is visszaterelné a szót a saját hétvégi terveire.
Vagy ott vannak azok, akik félbeszakítanak, csak hogy magukról beszélhessenek. Vagy, uram bocsá’, a „mindig mindenben jobbak”. Említesz egy apró sikert, erre ő elmondja, hogy kétszer annyit vitt véghez, sokkal jobban, és valószínűleg még be is volt kötve a szeme.
A jó beszélgetés gördülékeny. Nem arról szól, hogy egyetlen ember sajátítja ki az egészet.
Vannak, akik minden beszélgetést úgy kezelnek, mintha egy egyszemélyes podcast epizódot vennének fel.
4. Az apró ígéretek elárulják, mennyire számíthatsz rá
Felejtsd el a nagy vállalásokat. Figyeld az apróságokat.
- „Majd írok.” Tényleg ír?
- „Átküldöm azt a linket.” Átküldte?
- „Fussunk össze egy kávéra valamikor.” Ez csak udvarias mellébeszélés volt?
Ha még arra sem képes, hogy válaszoljon, amikor megígérte, szerinted hogyan birkózik meg a valódi felelősséggel?
Akik megbízhatóak az apróságokban, na az az igazi próbatétel.
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
