Ez a parányi földdarab a Csendes-óceánban, mely több ezer kilométerre fekszik a legközelebbi kontinensektől, a monolitikus szobrairól, az ún. moaikról ismert világszerte.
A moaik bárkit lenyűgöznek a méretükkel, készítési technikájukkal és titokzatos történetükkel. Nézzük meg közelebbről, milyen titkokat is rejt ez az egyedülálló sziget.

A moaik hatalmas kőfaragványok, amelyeket a sziget ősi lakói készítettek. Magasságuk 3 és 10 méter között változik, bár vannak kivételek is: a legnagyobb szobor elérte a 21 métert, de befejezetlen maradt. A gigantikus méretük mellett súlyuk is elképesztő, némelyikük eléri a 80 tonnát is.
A moaik különlegessége, hogy csak a test felső részét ábrázolják, aránytalanul nagy fejjel. A szobrok arcát hosszúkás orr, egyenes ajkak és hangsúlyos arccsontok jellemzik. Sokan közülük vörös vulkanikus kőből készült „kalapokkal”, pukao-kkal vannak díszítve.

Azonban a moaik legfőbb rejtélye nem a külsejük, hanem a rendeltetésük. A tudósok a mai napig vitatkoznak azon, hogy az ősi polinézek miért készítették ezeket az emlékműveket.

Több elmélet is létezik:

Az egyik legnagyobb rejtély a moaikkal kapcsolatban, hogy a sziget lakói hogyan tudták mozgatni ezeket a nehéz szobrokat modern technológiák nélkül.
Kutatások szerint a szobrokat vulkanikus tufából faragták ki a Rano Raraku kőbányában, majd akár 20 kilométeres távolságra is elszállították őket. Meglepő, de a telepítési helyek felé vezető úton tucatnyi „elhagyott” moai is található.
Több hipotézis is létezik arra vonatkozóan, hogyan csinálták ezt:
Fa csúszótalpakon. A szobrokat fatörzsekből készült platformokra fektethették és kötelek segítségével húzhatták őket.
Kötelekkel. A legújabb kutatások azt feltételezik, hogy a szobrokkal „lépkedtek”: kötelekkel oldalra ringatva mozgatták őket. Ezt a módszert tudósok rekonstruálták, és működőképesnek bizonyult. Azonban továbbra is rejtély, hogy mennyi emberre volt szükség ehhez a munkához, és mennyi ideig tarthatott.

Egy másik kérdés, ami foglalkoztatja a tudósokat, hogy miért hanyatlott le a moaikat létrehozó civilizáció. A történészek több okot is felsorolnak:

Ma a Húsvét-sziget az UNESCO Világörökség része és népszerű turisztikai célpont. A tudósok továbbra is kutatják a moaikat, a helyi lakosok, az ősi rapanuiak leszármazottai pedig büszkék örökségükre.
Számos elmélet ellenére a moaik pontos rendeltetése és a készítésük részletei a mai napig rejtélyt jelentenek. Ezek a monumentális szobrok emlékeztetnek bennünket arra, hogy az emberi civilizáció mire képes még a legnehezebb körülmények között is.

A Húsvét-sziget és a moai szobrok varázslatos összhangot alkotnak, amelyben a szépség, a titokzatosság és a történelmi tanulságok egyesülnek. Ez a különleges hely a világ minden tájáról vonzza az utazókat, és elgondolkodtat minket az emberiség eredetén és jövőjén.
Amennyiben szeretsz rejtélyes légkörű és lenyűgöző múlttal rendelkező helyekre utazni, akkor Rapanui nem hiányozhat az úti céljaid közül.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: