Nos, ahogy már említettem, Csungking egy kínai város, amely közvetlenül Kína központi kormányzatának van alárendelve, Peking és Sanghaj mellett, csak épp azzal a különbséggel, hogy a másik két várostól eltérően, ez külföldön gyakorlatilag ismeretlen.
Hivatalos nevét a Szung-dinasztia császárának, Guang Zongnak köszönheti, aki 1171-ben hercegi rangot kapott, és a Gongzhou régiót kapta irányítása alá, majd 1189-ben császárrá vált. A rá nehezedő „kettős öröm” miatt Guang Zong kiváló hangulatban volt, és úgy döntött, hogy átnevezi az irányítása alatt álló Gongzhou régiót Csungkingra.

A városnak azonban vannak nem hivatalos nevei is. Például a „hegyek városa”, amely a város földrajzi elhelyezkedésének köszönhető: Csungking a Szecsuáni-medence keleti részén található, és három hegység veszi körül: északon a Daba-hegység, keleten a Wu-hegység és délen a Dalou-hegység.

Csungking egy másik nem hivatalos neve a „ködös főváros”, mivel a szubtrópusi párás éghajlat (forróság és magas páratartalom) miatt a város gyakran sűrű ködbe burkolózik.

Jöjjön egy kis történelmi kitekintés. A japán-kínai háború idején (1937-1945) Csungking volt a Kínai Köztársaság fővárosa. 1937-ben a kormány úgy határozott, hogy a fővárost Nankingból Csungkingba helyezi át. Ennek több oka is volt: először is, Nankingot akkoriban elfoglalták a japán agresszorok, másodszor pedig Csungkingot minden oldalról hegyek vették körül, és nehéz volt „elérni”.
Ezenkívül a városban jól fejlett volt a közlekedési infrastruktúra mind szárazföldön, mind vízen. Összességében csupa előny. Így Csungking Kína politikai, katonai, gazdasági és kulturális központjává vált… de csak egy időre. A második világháború 1945-ös és a polgárháború 1949-es befejezése után a fővárost visszahelyezték Pekingbe.

1997-ben Csungking Peking, Sanghaj és Tiencsin mellett központilag irányított várossá vált, ami azt jelentette, hogy Kína hivatalosan is elismerte nemcsak a város fontosságát, hanem önállóságát is. Ma Csungking közvetlenül a központi kormányzat irányítása alatt áll.

Miért is tette Kína kormánya Csungkingot lényegében egyenrangúvá olyan jelentős városokkal, mint Peking és Sanghaj? Erre két nyomós okuk volt. Az első ok: egykor Szecsuán tartomány, amelyben Csungking található, enyhén szólva túlnépesedett volt. Abban az időben több mint 110 millió ember élt a területén. Ezenkívül hatalmas területtel (579 millió km²) rendelkezett, és számos régióra volt felosztva.

Később Csungking önkormányzatához csatolták Fuling, Qianjiang és Wanzhou megyéket is, amelyek később a város kerületeivé váltak. Jelenleg több mint 31 millió ember él Csungkingban, és a területe nagyságát tekintve körülbelül akkora, mint Magyarország, vagy mondjuk Ausztria. És ez lényegében egyetlen város…

Van azonban még egy oka Csungking jelentőségének. A helyzet az, hogy a város egykor a „Három-szoros” gát közvetlen közelében volt, amelynek építése 1994-ben kezdődött. A kínai hatóságok a lehető legnagyobb mértékben szerették volna megkönnyíteni az adminisztratív folyamatokat és növelni a jövőbeni gát működésének hatékonyságát.
A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: