Az óra visszafelé forgásáról szóló fantáziálgatások arra tett kísérletek, hogy sablon szerint folytassuk az időváltozásról szóló gondolatmenetet. Emlékezzünk a cézium atomórákkal végzett kísérletre. Minél nagyobb a sebesség az órához képest, annál jobban eltér az idő rajtuk, és a fénysebességgel megegyező sebességnél megállnak, tehát ennek a határnak az átlépésekor visszafelé kellene fordulniuk. Tekintettel arra, hogy geometriai elméletekről beszélünk, ez nem egészen helyénvaló.
Az idő visszafelé forgása egy nagyon hipotetikus elképzelés. Könnyebb komolyan venni az idő megállásának gondolatát, mint a visszafelé forgását.
Valószínűleg maga az anyag is szétesik
Egy olyan tárgy, amelynek sebessége megközelíti a fénysebességet, a tárgyon belüli mezők feszültségének hirtelen növekedése miatt elveszíti belső atom-molekuláris stabilitását. Az anyag visszafordíthatatlanul kaotikus állapotba kezd átmenni. Az anyag hihetetlen tulajdonságokkal rendelkező sugárzások halmazává alakul.
Mivel az oksági elv sérül, előfordulhat, hogy a részecskék annihilálódni kezdenek, vagy megváltoztatják a jeleiket. Ami már antianyaggá alakult, magával rántja a maradék anyagot is. Elég nehéz elképzelni, hogyan mehet végbe egy ilyen folyamat. De az a tény, hogy az anyag állapotát leíró legtöbb törvényben szerepel a vákuumbeli fénysebesség, azt jelzi, hogy vagy az összes anyag valami ismeretlenné válik, vagy az elmélet nem egészen átfogó.
Téridő
Nagyjából azt mondhatjuk, hogy a tér a fénysebességen keresztül kapcsolódik az időhöz. Ezt a kapcsolatot írta le Einstein. Később kiderült, hogy a gravitáció is egészen logikus, és sok más jelenség (úgy tűnik) összefügg egymással.
Ebből az következik, hogy a kapcsolat megsértése a tér-idő kontinuum megváltozásához vezet. Ezt el lehet képzelni úgy, mint egy metrókocsit, amely hirtelen gyorsabban megy, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Mi fog történni? Valahol nem fog tudni bevenni egy kanyart, valahol akár magától le is ugorhat a sínről.
De vajon elmondhatjuk-e, hogy a tér-idő ugyanúgy működik, mint egy metrókocsi? Valószínűleg nem. Másrészt a meglévő fizika már nem úgy fog működni, ahogyan azt elvárjuk.
Miután Einstein kidolgozta a relativitáselmélet logikáját, rájött, hogy mégiscsak maradtak kérdések. Élete végéig az Egységes Térelméleten dolgozott, amely képes lett volna kiküszöbölni a hiányosságokat, és kapcsolatot teremteni a két fizika (a kvantumfizika és a klasszikus fizika) között. Az ilyen hihetetlen ellentmondások félreértésekre utalnak. Ha létezik félreértés, akkor nem zárható ki a tér-idő tulajdonságainak nem egészen teljes leírása sem.
Érdekes megjegyezni, hogy a tér-idő négydimenziós változatának elemzése szempontjából a vákuumbeli fénysebességnek valóban valami olyasminek kell lennie, mint egy táblázatos mennyiség, amely a kontinuum jellemzőit tartalmazza. Durván fogalmazva, nem lehet 50 km/h sebességre tervezett vasúton 300 km/h sebességgel haladni, mert a vonat kisiklik. De mi van, ha több dimenzió létezik?
Akkor kiderül, hogy mégiscsak lehet!?
Fontos kiemelni egy nagyon érdekes pontot. Az, hogy a fénysebesség a maximális érték, számos olyan jelenségre vonatkozik, amelyeket abban az időben leírtak (a fizika egy bizonyos fejlettségi szintjével rendelkező időpillanatban), és amelyeket Einstein megvizsgált.
A fizika valójában nem tiltja a fénysebesség túllépését. Más kérdés, hogy azok a jelenségek, amelyeket eddig tanulmányoztunk, valóban ilyen maximumot feltételeznek.
Feltételezhetjük-e, hogy maga a fizika leírása nem teljes? Persze, hát hogyne. Nem kizárt, hogy a fénysebesség valóban állandó érték, és ez a határ. De ez csak a vizsgált kérdés kis részére vonatkozhat.
A fénysebességet azonban már régóta túllépték :)… Emlékezzünk a kvantum-összefonódásra, ahol az információ azonnal (!) képes leküzdeni a fényéveket, és megváltoztatni a kapcsolódó kvantumrészecske tulajdonságait. Einstein ezt kísérteties távolhatásnak nevezte. A jelenség felfedezése arra utalt, hogy a fénysebességet mégiscsak túl lehet lépni, csak éppen nem illik bele az elméletbe.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
