A Balin élők a természetes vizek helyett inkább a medencéket preferálják. Engem meglepett, hogyan lehet itt élni ezen a paradicsomi szigeten anélkül, hogy az ember naponta ne fürödne az óceánban.
Természetesen tudtam a szigeten uralkodó árapályról, de a valódi veszélyeiről a helyiek meséltek.
A szigeten az árapály hatóránként változik. Apály idején kényelmetlen lehet fürödni, mert messzebb kell menni a vízhez. Dagálykor pedig egyes strandokat eláraszt a víz, így nem lehet napozni. Először úgy gondoltam, ez nem ok arra, hogy lemondjunk az óceánba merülés lehetőségéről. De kiderült, hogy a helyzet ennél sokkal komolyabb.
Az apály és az azt követő dagály idején különleges áramlat jön létre – visszahúzó (vagy hullámzó) áramlat. Ezt nevezik húzóáramnak vagy ripnek is. Ez a partra merőleges irányú.
Az apály idején a víz nem egyenletesen vonul vissza, hanem csatornákra oszlik. Ha homokos zátonyok vagy korallok vannak, a víz ott megreked, majd még nagyobb sebességgel zúdul vissza a parti zátonyról. Vannak húzóáramlatok, amelyek mindig ugyanazon a helyen jelennek meg, és hasonló jellemzőkkel bírnak – a víz sebességével és a folyosó szélességével, amelyben a víz mozog.
Azonban ez a jelenség spontán is megjelenhet. Nem számít, hogy milyen mély a víz a part közelében. Hiába állsz csak derékig a vízben, akkor is hirtelen elragadhat az erő és az óceánba sodorhat. Legtöbbször persze a víz sebessége nem nagy, körülbelül 5 km/óra, és a folyosó elég keskeny ahhoz, hogy ki lehessen úszni belőle. De vannak 50 méter széles és 20 km/óra sebességű húzóáramlatok is. Ebben az esetben az ember egyértelműen pillanatok alatt a strandzónán kívül találja magát.
A helyiek tisztában vannak a sziget ezen sajátosságával, és nem is mennek be a vízbe árapály idején. A turisták viszont gyakran figyelmen kívül hagyják a biztonságot, a szerencsére bízva magukat, vagy egyszerűen nem ismerik ezeket a fontos jellemzőket a szigeten. Ez a leggyakoribb oka az óceánban való fürdőzés során bekövetkező baleseteknek.
Az első dolog, amit tenni akarsz, amikor sodorni kezd a víz, hogy megpróbálsz ellenállni a folyamatnak. Ez a legtöbb úszó legnagyobb hibája.
Egyetértek, nehéz csak pihenni és a vízen feküdni, miközben a partvonal egyre távolodik. De a tapasztalt úszó számára is nehéz az áramlattal szemben evezni. Hamar elfogy az erő, és az ember elsüllyed.
Nem kell félni attól, hogy az áramlat elvisz a mélybe. A víz mozgása vízszintesen, nem pedig függőlegesen történik. Általában pár tíz méter után a visszahúzó áramlat legyengül.
Ilyenkor már megpróbálhatsz kiúszni belőle. De nem merőlegesen a partra, hanem vele párhuzamosan kell mozogni. Azaz a legfontosabb, hogy ússz ki az áram által kialakított folyosóból.
És természetesen ne szégyellj azonnal segítséget kérni.
Találkoztál már hasonló jelenséggel? Milyen óvintézkedéseket teszel, amikor a tengerbe vagy óceánba mész fürödni? Írd meg a kommentben.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
