Lehet, hogy nem tudod, ki az a Rudolf és Adolf Dassler. De egészen biztosan ismered az Adidas és a Puma márkákat. És talán éppen most is viseled valamelyik terméküket.
Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a két világméretű sportbirodalom nem egy üzleti tervnek vagy egy zseniális marketingstratégiának köszönhetően jött létre. Ezeket… két édes testvér gyűlölete hívta életre, akik egykor elválaszthatatlanok voltak, és arról álmodtak, hogy együtt megváltoztatják a sportcipők világát. Együtt dolgoztak, milliókat kerestek, osztoztak a dicsőségen, aztán – megosztottak egy egész várost, tönkretették a családjukat, és háborút indítottak, ami egészen a halálukig tartott.

De mi is történt?
Hogyan válhatott a szoros családi vállalkozásból két esküdt ellenség?
Miért volt az, hogy a németországi Herzogenaurach városkában az emberek évtizedekig nemhogy nem vásárolták meg az „ellenséges tábor” termékeit, de még csak szóba sem álltak azokkal, akik „a másik oldalon” álltak?
Erről fogok mesélni most részletesebben.
Két testvér, egy cél: a csapat születése a történelem tüzében

Az 1900-as évek elején egy köddel és cseréptetőkkel teli német városkában, Herzogenaurachban (Bajorország), a Dassler cipész családjában nőtt fel két fiú – Adolf (Adi) és Rudolf (Rudi).
A srácok gyerekkoruktól kezdve egyetlen napot sem bírtak ki versengés nélkül: ki futja gyorsabban a 100 métert, ki énekel szebben, ki javítja meg előbb a cipőt. A házuk egy edzőtáborra hasonlított, ahol minden nap új kihívást jelentett.
Az apa bátorította ezt a fajta jellemformálást – az ő értelmezésében ők voltak az új Németország jövőbeli férfiai: erősek, versenyképesek és talpraesettek.

Ahogy a fiúk nőttek, a világ körülöttük változni kezdett. Németország forrongott – politikailag, gazdaságilag és eszmeileg egyaránt.
Tinédzserként a testvérek apjuk műhelyében kezdtek dolgozni, segítettek otthon, és elsajátították a bőr- és cipészmesterséget.
Ebben az időben azonban hazafias indulók zengtek az utcákon, a változás szaga és egy közelgő vihar előérzete lengett a levegőben.
És a vihar elkezdődött.
Az első világháború kitörésével mindkét testvér a történelem darálójába került. Rudolf tizenkilenc éves lett – behívták, és a frontra küldték, ahol szembenézett a lövészárok-hadviselés borzalmaival.
Adolf 3 évvel fiatalabb volt, és nem volt behívható. Otthon maradt, és inasként dolgozott, cipőket javított, és szorgalmasan tökéletesítette a mesterségét.
A háború különbözőképpen edzette meg a testvéreket: az egyik némán, de égő szívvel tért vissza a frontvonalból, a másik – tele volt ötletekkel és vággyal, hogy létrehozza a saját márkáját.
Pontosan erre a makacs kitartásra kezdett épülni a leendő birodalmuk.
Az első testvéri vállalkozás

Apjuk műhelyében, ahol korábban bőr- és ragasztószag volt, a testvérek kis üzemet szerveztek. Úgy döntöttek, hogy sportcipőket kezdenek varrni abból, ami kéznél volt: régi katonai sátrakból, textildarabokból, autógumikból.
1924-ben hivatalosan is megnyitották a Gebrüder Dassler Schuhfabrik (Dassler Testvérek Cipőgyára) céget, és kétcsíkos sportcipőkön dolgoztak.

A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:























