Hogyan csinálják?
Miben rejlik az erejük?
Mint kiderült, az erő nem valamilyen csodás vegyszerben rejlik, ami mindent perzselőre éget, hanem abban, hogy ott nem harcolni szoktak a gyomokkal, hanem már csírájában megelőzik a megjelenésüket.
Az egész azon múlik, HOGYAN rakják le a térkövet nálunk és külföldön.
Magyarországon a térkövet hagyományosan vagy mosott folyami homokra, vagy zúzalékra fektetik. Az előbbi szebb és puhább, az utóbbi megbízhatóbb, és kevésbé hajlamos a benyomódásra, elcsúszásra és kimosódásra.
Az USA-ban a térkövet… nem fogod elhinni, de ugyanerre rakják! Vagy homokra, vagy zúzalékra. Nincs mit újat kitalálni. Volt egy cég, amely azt javasolta, hogy a térkövet egy speciális, valamilyen szupererős habból készült polimer alapra tegyék, de a környezetvédők majdnem elevenen megették őket, mondván, nem szabad a földet műanyaggal szennyezni.
Akkor mégis mi a különbség?
A különbség abban rejlik, hogy mivel töltik ki a térkövek közötti fugákat!
Hiszen senki számára nem titok, hogy a gyomok azért jutnak be a térkövek közötti résekbe, mert nálunk nagyon laza, sárga homokot használnak.
Külföldön a térkő közötti hézagokat általában nem homokkal töltik ki. Minden rést szárazon szórnak be egy cement és finom szitán átszitált gránitpor keverékével. Durván fogalmazva, kétszer átszitált gránitzúzalékkal.
Mivel ez a zúzalékgyártás mellékterméke, a költsége minimális, a por pedig a hulladék hulladéka. A lényeg a kinyerésében egy nagyon finom, 0,55 mm-es lyukátmérőjű szita.
Mire van szükség erre?
Hogy nagyon finom szemcséjű gránitport kapjunk. Gondolj csak bele, a közönséges folyami homok szemcsemérete 1,5-3 mm. Ha ezt a homokot átmossák, a szemcseméret 1-1,5 mm-re csökken. Ha a homokot mossák és szitálják, a szemcsék még kisebbek lesznek: 0,7 mm-től 1 mm-ig.
És itt kezdődik a legérdekesebb rész: a gránitpor szemcsemérete 0,09 – 0,5 mm. Cementtel keverve pedig így néz ki:
Ha ezzel a cementtel kevert porral tömörítik a térkövek közötti hézagokat, majd az egészet alaposan lelocsolják vízzel, a térkő gyakorlatilag egyetlen monolittá válik. Amelyen keresztül egyetlen növény, egyetlen hajtás, egyetlen gyommag sem tud áthatolni.
Például a pitypang magjának mérete 1,5-3 mm, a tarackbúzáé 4 mm, a podagrafűé 1,5 mm, a tyúkhúré 0,75 mm.
Vagyis, bármekkora is legyen a gyommag, egyszerűen nem tud behatolni a térkő közötti fugákba. Bárhogy is próbálkoznának, semmi sem jut be, következésképpen minden fuga szép, tiszta, szürke színű és gyommentes lesz.
És ami a legfontosabb, ez a burkolat teljes élettartama alatt megmarad: vagyis addig, amíg maga a térkő tönkre nem megy. Ez pedig, lássuk be, nem rövid idő; egy jó minőségű térkő megfelelő éghajlaton könnyedén kitart 10-15 évig. Számold csak ki, mennyi fölösleges gazolást és értékes időt takarítanak meg ennyi év alatt!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
