Európa és Afrika mindössze 14 kilométerre helyezkednek el egymástól. Ekkora hidat építeni a technológia jelenlegi fejlettségi szintjén ma már egyáltalán nem akadály.
Igen, pénz kell. Sok pénz. Tegyük fel, hogy Spanyolországnak és Marokkónak nincs ennyi pénze. De hát nem tudnák Európa gazdag országai összedobni a pénzt, hogy hidat építsenek a Gibraltári-szoroson keresztül?
Hiszen ez rengeteg pénzt és időt spórolna meg a teherszállításban (most hajókon és kompokon kell átszelni a Földközi-tengert, ahogyan Herkules és Nagy Sándor idejében is tették), leegyszerűsítené a logisztikát, és egyszerűen kolosszális lehetőségeket nyitna a kereskedelem és a turizmus számára.
Hiszen megépítették a La Manche-csatorna alatti alagutat (34 km), és kiásták a Panama-csatornát (82 km) is. Akkor miért ne építenének hidat a Gibraltári-szoroson keresztül? Kínában ennél sokkal hosszabb hidakat is építenek.
Azt gondolhatnád, hogy az európai országok azért nem építenek hidat, mert tartanak a szegény afrikai országokból érkező menekültek és bevándorlók áradatától, akik egy jobb élet reményében Európába özönlenének. De nem, nem erről van szó.
Minden szép volt papíron, csak a szakadékokról feledkeztek meg.
A helyzet az, hogy a Gibraltári-szoros nagyon mély. Az átlagos mélysége valahol 340 méter és 800 méter között mozog, a legnagyobb pedig meghaladja az egy kilométert – egészen pontosan 1180 méter. Összehasonlításképpen: a La Manche-csatornáé csak 174 méter. És még a La Manche-csatornánál sem mertek hidat építeni, inkább alagutat fúrtak, ami a közgazdászok számításai szerint is csak 1000 év múlva fog megtérülni.
Még ha figyelmen kívül is hagyjuk az egyéb problémákat, amelyekről alább írok, ilyen magas pillérek megépítése példátlan erőforrás-pazarlással járna. Gondolj csak bele: egyetlen pillérnek a szoros legmélyebb pontján másfélszer magasabbnak kellene lennie, mint a világ legmagasabb épületének, a Burdzs Kalifának. Márpedig ilyen pillérekből több százra, ha nem több ezerre lenne szükség.
További problémák
A mélységen kívül más gondok is akadnak. Először is, az áramlatok. A Gibraltári-szorosban rendkívül erős áramlatok vannak, amelyek évente elérik a 110 billió köbméter vizet. Ez több, mint a Föld összes folyójának vízhozama együttvéve, és négyszerese a Bajkál-tó víztömegének!
Másodszor, a Gibraltári-szorosban ellentétes irányú áramlatok is vannak. A felszín közelében a víz nyugatról keletre tart, míg a mélyben éppen ellenkezőleg, keletről nyugatra. Ily módon a Földközi-tenger úgymond „lélegzik”, és vizet cserél az Atlanti-óceánnal. Ez egyrészt többszörösen megnehezíti az építkezést. Másrészt pedig nagy kérdés, hogyan lehetne olyan egységes tartószerkezetet építeni, amely képes ellenállni az ellentétes irányból érkező óriási víztömegek nyomásának.
Most pedig szorozz meg minden fent felsoroltat azzal, hogy védekezni kell a viharok, árvizek, földrengések és egyéb természeti katasztrófák ellen is. Összefoglalva, még ha technikailag meg is lehetne építeni a hidat, gazdasági szempontból nagyjából… soha nem térülne meg.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
