Egy orogastricus csövön keresztül (az orogastricus csövet a légzés javítására, a bélfeszülés csökkentésére, a hányás és aspiráció megelőzésére, valamint a viscerális redukció elősegítésére helyezik be) táplálják a beteg tehenet a mikrobákkal, majd várnak néhány napot, hogy ellenőrizzék, visszatért-e az étvágya. A beteg tehén trágyájának megfigyelése szintén segít annak megállapításában, hogy hogyan javul a gyomor-bél traktusa.

Helyi érzéstelenítéssel a bendőt sebészeti úton a bőrhöz és a testfalhoz rögzítik. A műtétet álló tehénen végzik el. A teheneket a beavatkozás előtt érzéstelenítik, amely körülbelül egy órán át tart, így nem éreznek fájdalmat. A teheneknek négy gyomorkamrájuk van, amelyek közül a legnagyobb a bendő, ahol az állat emésztésének nagy része zajlik.
A kanült, amely lényegében egy vastag, tartós műanyagból készült cső, azért helyezik be, hogy fenntartsa a sebészeti úton kialakított nyílást a bendő és a bőr között, miközben zártan tartja azt. A könnyű hozzáférés érdekében egy eltávolítható sapka is tartozik hozzá. Miután a gyógyulás befejeződött körülbelül négy-hat hét múlva, a tehén készen áll az életmentésére.
A bendő, amelyet a test belső falához varrnak, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy megvizsgálják a gyomortartalmat és a tehén emésztési folyamatait. A legtöbb állatvédő aktivista persze elítéli ezt a gazdálkodási módszert. Azonban néhányan, akik támogatják a kezelést, azt állítják, hogy ez sok tehénnek segített abban, hogy 12-15 évig egészséges életet éljen.
A kanülált tehenek továbbra is normális életet élnek, mint a többi tehén. Ugyanúgy tudnak tejet termelni, és az emésztőrendszerük sincs akadályozva semmilyen módon. Az élettartamuk meghosszabbodik, és a transzfaunáció pedig segíti más beteg és haldokló állatok felépülését.

Jamie Newbold, a skóciai Rural College akadémiai igazgatója szerint a tehenek gyomrának vizsgálata elengedhetetlen, ha maximalizálni akarjuk az élelmiszertermelést és minimalizálni az üvegházhatást okozó gázokat.
A cél az, hogy állatok millióinak javítsák az emésztési egészségét, minimalizálják az antibiotikumok használatát, és csökkentsék a szarvasmarha-tenyésztéssel járó nitrát- és metán kibocsátást.

Az állatvédő szervezetek, például a PETA szerint a kanülálás súlyos csonkítást okoz a teheneknek, és rendkívül etikátlan gyakorlat. Bár egyesek azzal érvelnek, hogy ez a módszer javíthatja a tehenek egészségét, elsősorban mégis a tej- és húsipari ágazatok érdekeit szolgálja, maximalizálva a táplálkozást és az emésztést azoknál az állatoknál, amelyeket végül bántalmaznak és levágnak.
Az állatvédők szerint a szenvedés az ipari gazdaságon kívül is folytatódik, mert Amerikában például a kanülált teheneket gyakran kiállítják olyan eseményeken, mint az állatorvosi egyetemek toborzóvásárai vagy a középiskolai rendezvények!
A résztvevőket még bátorítják is arra, hogy nyúljanak be a lyukon, mintha a tehén csak egy élettelen tárgy lenne. Sajnos a mezőgazdasági kísérletekben használt állatokat nem védi az amerikai szövetségi Állatjóléti Törvény. Ennek eredményeként a tehenek jogilag nincsenek védve a bántalmazástól.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: