A jéghegy területe közel 4 ezer négyzetkilométer – különböző források 3,5 ezer négyzetkilométertől 3,8 ezer négyzetkilométerig terjedő számokat említenek.
A könnyebb megértés kedvéért gyakran összehasonlítják a világ legnagyobb városainak – Moszkva, Tokió és New York – területeivel, de ezek mindegyike legalább másfélszer kisebb, mint a jégtömb. A tömege közel 1 billió tonna.
A jéghegyek elnevezésében van egy bizonyos logika – a név mindig egy számszerű-betűs jelölést tartalmaz. A betűk (A, B, C, D) az Antarktisz azon szektorát jelzik, ahol a jégtömb keletkezett.
Összesen négy van belőlük: Enderby (Gauss) kvadráns vagy Afrikai négyzet, Viktória kvadráns vagy Ausztrál kvadráns, Ross kvadráns vagy Csendes-óceáni kvadráns, Weddell kvadráns vagy Amerikai kvadráns. A számszerű jelöléseket kronológiai sorrendben osztják ki.
Először is, az óriási jégtömeg mozgása veszélyt jelent a tengeri kőolajkitermelő platformokra és a hajókra. Egy baleset olaj- és fűtőolaj-szivárgáshoz vezethet, ami a tengeri állatok, madarak és más fauna pusztulását okozhatja.
Másodszor, ha a jéghegy szárazfölddel ütközik, elzárhatja az állatok elől a táplálkozási helyeikhez és a tengerhez vezető utat, ami szintén a pusztulásukhoz vezet.
Harmadszor, a jégtömb olvadása csökkenti a só koncentrációját a vízben – a sótartalom szintjének megváltozása pedig sok helyi faj élőhelyének megváltozásához vezet.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
