Az apja, Gaetano Matteo Monti, szintén szobrász volt. Ő lett a kezdő mester első tanítója. Már 20 évesen Raffaello Monti megkapta első aranyérmét egy kiállításon, és hamarosan megismerték Magyarországon, Ausztriában és Angliában, ahol sikeresen dolgozott.
Monti hírnevét egyetlen motívum – a fátyol alatti nők -bemutatása hozta meg. Leghíresebb szobrainak a vestákat tartják, akiknek a fejét finom anyag borítja. A szobrok annyira valósághűek, hogy az az érzésünk támad, mintha a finom márványfátyol mindjárt reagálna a szél fuvallatára, és felfedné előttünk a lányok arcát.
Monti nemcsak számos csodálatos szobrot alkotott, hanem nyilvánosságra hozta a technológia titkát is! A kőfátyol létrehozásához szokatlan szerkezetű márványt – kétrétegűt – használt. A különböző sűrűségű rétegek és a felső, kevésbé sűrű márványréteg megmunkálása tette lehetővé ezt a hatást.
A felső, vékony rétegből lett a fátyol, az alsó, sűrűbb rétegből pedig a test vagy a tárgyak. A felső márványréteg mesteri megmunkálása tette lehetővé az ügyes mesterek számára a fátyolhatás létrehozását. Ezért a szobrok csekély száma nemcsak a rendkívül bonyolult technikával magyarázható, hanem a megfelelő anyag ritkaságával is.
A XVIII-XIX. századi szobrászok mesterségbeli tudása felülmúlhatatlan volt, hiszen mindent kizárólag kézzel, aprólékosan, milliméterről milliméterre készítettek. A folyamat bonyolultságának, valamint a természetben ritkán előforduló kétrétegű szerkezetű márványnak köszönhető, hogy ilyen kis számban készültek ezek a szobrok.
Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen eredményeket sikerült elérni a modern szobrászoknak, elég megnézni Benjamin Victor „Betsabé” című alkotását (2013). Az első képen Betsabé, Salamon király anyjának agyagból készült szobra látható. A 2. és 3. képen pedig a bronzból öntött változat.
Melyik szobor tetszett neked a legjobban?
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
