Egészen a közelmúltig úgy vélték, hogy a Földön csupán hat kontinens létezik, és ezek nevét már az iskolapadban megismerted.
Néha a Holdat is szokták hetedik kontinensként emlegetni, amely állítólag 4,5 milliárd évvel ezelőtt „szakadt le” a Földről, de erre a tudósoknak egyelőre nincsenek egyértelmű bizonyítékaik.
A tengerfenék vizsgálata azonban kimutatta, hogy egy másik, teljes értékű kontinens rejtőzik a víz alatt – méghozzá a Csendes-óceán kellős közepén.
Talán ez lenne „Atlantisz”?
Az ókori gondolkodó, Platón által elmesélt legenda szerint az elsüllyedt Atlantisz földje a Gibraltári-szoros közelében, Marokkó és Spanyolország partjainál terült el, több mint 9500 évvel ezelőtt. Állítólag ott egy magasan fejlett civilizáció élt, amely akkor pusztult el, amikor Atlantisz a tenger mélyére süllyedt. Létezik egy, a cári Oroszországban népszerű legenda is az Indiai-óceánban fekvő, elsüllyedt Lemúria országáról.
Bár mindkét legenda létezésére találtak közvetett bizonyítékokat, még ha Lemúria és Atlantisz valóban léteztek is, nem kontinensek voltak, csupán kisebb szigetek.

Azonban egy elsüllyedt kontinens, amelynek létezését ma már nem vitatják, mégiscsak létezik. Ez pedig Zélandia.
2017-ben egy 11 fős, Ausztráliában, Új-Zélandon és Új-Kaledóniában dolgozó kutatógeológusokból álló csoport állt elő azzal az elmélettel, hogy a Csendes-óceán mélyén egy újabb kontinens rejtőzik. Arra, hogy itt egykor szárazföld volt, csupán az Új-Zélandhoz tartozó Déli- és Északi-sziget, valamint Új-Kaledónia szigetcsoportja „utal”, amelyek Zélandia legmagasabb csúcsai lehettek. Ezek együttesen a 23 millió évvel ezelőtt létezett földrésznek legfeljebb 6%-át teszik ki, míg a terület fennmaradó 94%-a kb. 150–2800 méteres mélységben (többségében 1100 méteren) található a víz alatt, miközben a Csendes-óceán átlagos mélysége körülbelül 4000 méter.
Döntsd el magad: az űrből készült felvételeken tisztán látszik, mekkora területet foglalhatott el ez a kontinens. Területe meghaladhatta a 4,9 millió négyzetkilométert (más adatok szerint több mint 5,2 millió négyzetkilométert), ami körülbelül Ausztrália 65%-ának, egész Indiának vagy Grönlandnak felel meg.

A tudósok feltételezik, hogy Zélandia a bolygó egyik legelső kontinensének, Gondwanának a része volt, és a Csendes-óceánban helyezkedett el. Létezik olyan elmélet is, miszerint Zélandia 85–130 millió évvel ezelőtt „szakadhatott le” az Antarktiszról, Ausztráliától pedig 60–85 millió évvel ezelőtt. Ezt követően Zélandia „útnak indult”, és napjainkra mintegy 6000 km-t mozdult el északnyugati irányba az Antarktisztól való elválási pontjától.

Arra, hogy Zélandia kontinens valóban létezett, az óceánfenéken megszokottnál vékonyabb földkéreg utal. Ez teljességgel magyarázható: Gondwana szétesésének időszakában, mintegy 80 millió évvel ezelőtt, a földkéreg fokozatosan „megnyúlt” és elvékonyodott, míg végül megrepedt, és a szárazföldek szétváltak. Pontosan ez a tény tette lehetővé, hogy Zélandiát „a legkisebb, legvékonyabb és leginkább elmerült” földrésznek nevezzék.

Feltehetően Zélandia kontinensén ugyanazok az állatok, madarak és növények éltek, amelyek ma Ausztráliát és Új-Zélandot lakják. Egyébként az elsüllyedt földrészen bóbitás pingvinek is éltek: itteni maradványaikat hárommillió évesre datálják, nem pedig 7000 évesre, mint Új-Zélandon és a környező szigeteken. Figyelemre méltó, hogy e faj egyes egyedei a 100 kg-os testsúlyt és a kétméteres magasságot is elérték. Az erdők eközben sűrűek voltak, és a kontinens nagy részét boríthatták.
A Zélandián (állítólag) egykor élt emberekkel kapcsolatban máig számos mítosz kering. Ezek szerint, látva földjeik süllyedését, áttelepültek Európába, amelyet meghódítottak, és ott létrehozták az egyik első „valódi” civilizációt. Ilyen invázióra utalhatnak közvetve azok az antik freskók, amelyeken a férfiakat sötétebb bőrűnek ábrázolták, mint a nőket (a háborúk során a vesztes fél férfiait általában megölték, a nőket pedig feleségül vették).
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: