Sugárzási veszély
A Föld magnetoszféráján túl az űrhajósok ki vannak téve:
- A napkitörésekből származó nagy energiájú részecskék áramlatainak;
- A galaktikus kozmikus sugárzásnak;
- Általánosságban véve is magasabb sugárzási szintnek.
Az ISS nem rendelkezik a mélyűrben való repüléshez szükséges megfelelő sugárzásvédelemmel. Az a legénység, amely több hónapot töltene Hold körüli pályán, az egészségre kritikusan veszélyes sugárdózist szenvedne el (egy hónap alatt a Hold körül akkora dózis érné őket, mint egy év alatt alacsony Föld körüli pályán).
Kommunikációs és navigációs rendszerek
Az ISS kommunikációs rendszereit arra tervezték, hogy alacsony Föld körüli pályáról (LEO) kommunikáljanak a földi állomásokkal. A Hold körüli pályán történő működéshez teljesen más antennákra és adóberendezésekre lenne szükség.
Létfenntartó rendszerek
Az ISS jelenlegi létfenntartó rendszerei nem elég önállóak, rendszeres utánpótlást igényelnek a Földről. Továbbá, ha valamilyen vészhelyzet adódna, a legénység nem tudna néhány órán belül visszatérni a Földre – a mentés több napig tartana.
Az ISS szomorú jövője
Az ISS-re sajnos ennél jóval prózaibb sors vár. A szakértők előrejelzése szerint 2030-ra lejár az üzemideje. Ezt követően az állomást a tervek szerint a Csendes-óceánba irányítják és elsüllyesztik – ugyanúgy, ahogy az orosz Mir űrállomással történt 2001. március 23-án.
Érdemes megjegyezni, hogy az elsüllyesztés előtt az ISS egyes moduljait leválaszthatják, hogy új űrállomások alapjául szolgáljanak. Az ISS legértékesebb öröksége azonban az a felbecsülhetetlen tapasztalat lesz, amelyet a rendkívül bonyolult űrrendszerek hosszú távú üzemeltetése és a nemzetközi együttműködés terén szereztünk. Ez a tudás alapozza majd meg a jövőbeli holdbázisok létrehozását.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
