Szia! Ma a kémiarajongó lábammal keltem fel az ágyból, ezért most egy nagyon érdekes kémiai elemről fogunk beszélgetni, amelynek atommagjában 84 proton található.
Ez azt jelenti, hogy 84 elektron kering körülötte, mint az őrült, feltéve persze, hogy az atom nincs ionizált állapotban. Ez a különleges elem nem más, mint a polónium (Po).
Ezt a fémet (vagy félfémet, egyes osztályozások szerint) Marie és Pierre Curie fedezte fel az uránszurokércben 1898-ban, miután speciális csipesszel eltávolították belőle az uránt és a tóriumot. Minden, ami a vödör alján maradt a művelet után, az a polónium volt.
Ami rendkívül radioaktívnak bizonyult.
Az elem a nevét Marie Curie szülőföldjéről, Polinéziáról kapta. Na jó, ez csak vicc volt. Persze, hogy Lengyelországról.
A polónium elektronhéjain az elektronok száma rendre 2, 8, 18, 32, 18, 6, az elektronkonfigurációja pedig [Xe] 4f14 5d10 6s² 6p4.
A természetben a polónium a természetes urán-238 bomlásakor keletkezik. 33 polónium izotóp létezik (Po188-220), és mindegyik radioaktív.
A legstabilabb közülük a 209Po. A felezési ideje 102 év.
A polónium viszonylag ritka a Földön. Egy tonna uránércből legfeljebb 100 mikrogrammot lehet kinyerni.
Mivel a természetben nagyon kevés polónium van, de néha nagy szükség van rá, ipari méretekben állítják elő, főként bizmut (209Bi) lassú neutronokkal történő bombázásával atomreaktorban.
Ez a bombázás 210Bi atomot hoz létre, amelynek felezési ideje 5 nap. Fokozatosan 210Po-vá alakul. Ez az izotóp rendkívül radioaktív. A felezési ideje 138 nap.
Sok más radioaktív elemhez hasonlóan a 210Po-t radioizotópos termoelektromos generátorokban (RTG) használják, sőt, részt vett a híres Manhattan-projektben is: a berillium mellett a polónium volt a „Fat man” plutóniumbomba detonátorának egyik kulcsfontosságú összetevője.
Az RTG-k, amelyek 210Po-val működnek, a Holdon is jártak a szovjet holdjárók berendezéseinek részeként, és néhány katonai műhold energiaforrásaként is használták őket.
A polóniumot antisztatikus eszközökben is használják, amelyeket ipari üzemekben alkalmaznak. A helyzet az, hogy papír, huzal vagy fémlemez hengerlése során gyakran keletkezik statikus elektromosság. Ezért a folyamatosan alfa-részecskéket kibocsátó polóniumot speciálisan erre a célra kifejlesztett kefékbe, valamint légionizátorokba építik be, ami minimalizálja az elektromosság felhalmozódását.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
