
A polónium egyes izotópjai azonban meglehetősen radiotoxikusak, ezért a modern ipar igyekszik a lehető legnagyobb mértékben helyettesíteni azokat kevésbé káros alfa-részecske-kibocsátókkal.
Ezenkívül a polóniumot olyan kefék gyártásánál is használják, amelyek célja a por eltávolítása a fotófilmekről és a kamerák objektívjeiről.
A rövid felezési idő miatt a fent említett ipari eszközöket rendszeresen cserélik.
A 210Po nyomokban megtalálható a dohányban, a mezőgazdasági foszfátműtrágyákban és a tenger gyümölcseiben. Feltételezések szerint a tüdőrák okozta halálesetek nagy százaléka a polónium alfa-sugárzásának a tüdőszövetek DNS-ét károsító hatásának tudható be.
A polónium könnyen képez vegyületeket sok más elemmel. Azonban ezeknek a vegyületeknek a többségét mesterségesen állítják elő, és a tudományos kutatásokon kívül kevésbé alkalmazzák őket.
A közhiedelemmel ellentétben a polóniumtól könnyű védekezni, mivel főként alfa-részecskéket bocsát ki, amelyeket még az üvegkapszulák falai is megállítanak. Ezért a polóniumgenerátorokat meglehetősen biztonságos energiaforrásnak tartják. Csak ne próbáld meg szétszedni őket egy kalapáccsal a garázsban, nehogy a fémrészecskék a tüdődbe vagy a bőrödre kerüljenek. Mert az nem lenne jó.

Miért nem szabad hozzáérni?
- Alfa-sugárzás: A polónium alfa-részecskéket bocsát ki, amelyek nagy energiájúak és károsítják a szöveteket. Bár a bőr megakadályozza a behatolásukat, lenyelés vagy belélegzés esetén a belső szervekben súlyos károkat okozhatnak.
- Radiotoxicitás: A polónium felhalmozódik a szervezetben, különösen a májban, a vesében és a lépben. A folyamatos sugárterhelés növeli a rák kialakulásának kockázatát, és károsíthatja a DNS-t, ami genetikai mutációkhoz vezethet.
- Szennyeződés: A polónium könnyen szennyezheti a környezetet és más tárgyakat. Ha hozzáérsz, a részecskék a kezeden maradhatnak, és onnan a szemedbe, a szádba vagy az élelmiszeredbe kerülhetnek.
Fontos megjegyezni, hogy a polóniummal való munka speciális felszerelést és szigorú biztonsági intézkedéseket igényel. A zárt forrásokban lévő polónium, mint például az RTG-k, általában biztonságosak, de a sérült vagy nyitott források komoly veszélyt jelentenek.
A polónium 95 százalékát Oroszországban állítják elő. Az éves kitermelés és szintézis mennyisége néhány tíz vagy száz gramm (megbízható adatokat nem sikerült találni).
A 210Po pontos ára nem ismert, de különböző becslések szerint grammonként néhány tízezer amerikai dollár.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: