Műholdfelvétel San Francisco látképével.
San Francisco városa az Egyesült Államok nyugati részén, Kalifornia északi felén helyezkedik el. San Francisco területe 600,7 km², amelyből 121,7 km²-t tesz ki a szárazföld, és 479,5 km²-t a vízfelület.
A felvétel bal alsó sarkában észreveheted a híres Golden Gate hidat. Ez köti össze San Francisco északi részét Marin megye déli részével, beleértve Sausalito elővárosát is. A Golden Gate híd 1937-es megépítésétől egészen 1964-ig hosszú időn keresztül a világ legnagyobb függőhídjának számított.
San Franciscót három oldalról víz veszi körül: nyugatról a Csendes-óceán határolja, északról és keletről pedig a San Franciscónak is nevezett Kaliforniai-öböl mossa partjait. Éppen emiatt a földrajzi fekvés miatt a szél többnyire esős időt hoz a városba. Nyáron gyakran képződnek hideg ködök a városban.
Braziliai farmok Föld körüli pályáról.
Ezt a lenyűgöző műholdfelvételt a Roszkoszmosz mutatta be 2012-ben. A képen brazíliai farmokat láthatsz, amelyek Föld körüli pályáról nézve különös, különböző méretű, sokszínű köröknek tűnnek, és látványuk egyfajta bizarr mozaikra emlékeztet.
A farmerek minden egyes földterületet szándékosan alakítanak kör alakúra, mivel egyedi, körforgásos öntözőrendszert alkalmaznak. Az öntözés folyamata a következőképpen zajlik: a kör alakú föld közepére egy kutat fúrnak, ami lényegében egy víznyerő hely.
Ezután a farmerek vízszintesen lefektetnek egy hosszú csövet, amelyen teljes hosszában előre számos lyukat fúrnak a víz távozására. A föld alatti kútból érkező víz nyomása alatt a cső erőteljesen forogni kezd, és egyenletesen öntözi az egész területet. Brazíliában ezt a terményöntözési technológiát nagyon praktikusnak tartják.
A gelendzsiki fagymentes öböl.
Gelendzsik fagymentes öble a Krasznodari határterületen, a Fekete-tenger északkeleti partvidékén helyezkedik el. Már az ókor óta használták az öblöt kereskedelmi és katonai célokra egyaránt. A 20. század elején az öböl nagyszabású átalakításon esett át, ezt követően vált híres üdülőhellyé. 1829-ben az öböl és a környező területe az Orosz Birodalom részévé vált.
Madártávlatból az öböl egy lópatkó alakjára emlékeztet. A bolygón mindössze kilenc hasonló öböl található. A Gelendzsiki-öböl csaknem 6 kilométerre nyúlik be a szárazföldbe, szélessége pedig nagyjából 4 kilométer. Az öböl középső részének legmélyebb pontja eléri a 17 métert.
Tajvani úszó haltenyésztő farmok Föld körüli pályáról nézve.
A bemutatott műholdfelvételen több tucat haltenyésztő farmot vehetsz szemügyre a Tajvani-szorosban. Ezekben a vízen kialakított mesterséges medencékben tengeri rákféléket, például garnélát, feketekagylót, tintahalat és osztrigát tenyésztenek. Ezeket a különleges farmokat hosszú hálókból és speciális fa emelvényekből álló, úszó, hálós elkerítésekkel látták el. Az úszó építmények felső részén a halászok fa lakóhelyeket rendeznek be, ahol gyakran családjukkal együtt laknak.
A Niagara-vízesés madártávlatból.
A Niagara-vízesés a kanadai Niagara Falls városa mellett található. A vízesés valójában egy hatalmas vízesésrendszer a Niagara folyón. Patkó alakja jól kivehető az űrből, és ez látszik a műholdfelvételeken is.
A vízesés magassága 54 méter, szélessége pedig eléri az 1207 métert. A Niagara-vízesés a Föld egyik legnagyobbika, vízhozamát tekintve pedig Észak-Amerika leggyorsabb sodrású vízesése.
Gyémántlelőhely – Az „Ekati” bánya Kanadában.
Ezen a műholdfelvételen átfogó látkép tárul eléd az „Ekati” gyémántbányáról. Ez a bánya Kanada első külszíni és földalatti gyémántbányája. A bánya Yellowknife városától 309 kilométerre északkeletre, a Lac de Gras tó közelében fekszik.
A bányából kitermelt gyémántok természetes kimberlitkürtőkben jöttek létre, korukat nagyjából 47-64 millió évre becsülik. A gyémántbányászat 1998-as kezdete óta több mint 80 millió karát gyémántot hoztak felszínre: ez 16 000 kilogrammnak felel meg.
Az egyiptomi piramisok látképe.
A műholdfelvételen Kairó peremvidéke látható: ebből a magasságból az egyiptomi Gíza városára nyílik kilátás. A város közelében, a Gízai-fennsíkon, a Líbiai-sivatagban áll az ókori műemlékek együttese – az egyiptomi piramisok. Jól kivehetők a kép közepén. Mind a mai napig a három fő piramis: Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – a bolygó legnagyobb, ember által természetes kőből valaha alkotott építményei közé tartozik.
A legnagyobb, a Kheopsz-piramis eléri a 147 méteres magasságot. A középső, a Khephrén-piramis 136 méter magas, míg a legkisebb, a Mükerinosz-piramis magassága 62 méter. Ezek az építmények az ókori világ csodái közül az egyetlenek, amelyek napjainkig fennmaradtak. Pontos korukat mind a mai napig nem lehet meghatározni. A régészek a piramisok korát hozzávetőlegesen 4700 évre teszik.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
