Valamikor, részben a mai modern Magyarország helyén létezett egy tó, amihez képest a Bajkál-tó, hogy is mondjam, csak egy pocsolya.
Ez a tó a Paratethys volt – egy gigantikus víztömeg, amely az Alpok lábától a mai Kazahsztánig terjedt. A Paratethys volt a Föld történetének legnagyobb tava.

Tizenkétmillió évvel ezelőtt, a miocén korban. Amikor a kontinensek a Földön még nem egészen olyanok voltak, mint amilyennek ma ismerjük őket, a tektonikus mozgások és a közép-európai hegyek felemelkedése következtében az ősi Tethys-óceán egy része elszakadt a többi részétől.
Az Alpok, a Kárpátok, a Taurus és a Kaukázus – ezek a hegyláncok választották el a kialakult víztömeget az óceántól. Így jött létre a Paratethys – a Föld történetének legnagyobb tava.

És most beszéljünk egy kicsit a számokról, hogy megértsd ennek az óriásnak a méreteit. A Paratethys területe több mint 2,8 millió négyzetkilométer volt. Ez nagyobb, mint a Földközi-tenger területe. A víz térfogata pedig több mint 1,77 millió köbkilométer – tízszer nagyobb, mint az összes mai tó térfogata együttvéve.
Nos, ha van víz, akkor kell lennie életnek is. És ez alól a Paratethys sem volt kivétel. Csakhogy az élet benne különleges volt: az elszigetelt környezethez alkalmazkodott.
Sok tengeri állat, amely elszakadt az óceántól, idővel kisebb lett, óceáni társaik miniatűr változatává vált. Például a cetotheriumok (Cetotherium riabinini), a legkisebb sziláscetek, amelyek mindössze három méter hosszúak voltak.

A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: