Egy geológiai csoda – egy földalatti kamra, amelyben a vízzel átitatott uránérc önmagától beindult, létrehozva a Föld egyetlen ismert természetes atomreaktorát.
És ez nem egy tudományos-fantasztikus regény cselekménye, hanem az Oklo atomreaktor, amelyet a természet hozott létre Gabon (Nyugat-Afrika) mélyén, körülbelül 2 milliárd évvel ezelőtt. Ritka és különleges természeti feltételek sora találkozott itt, hogy létrehozza azt, amit a tudósok a Föld egyetlen ismert természetes atomreaktoraként ismernek el.
Ez a felfedezés betekintést engedett a természet ritka képességeibe, gazdagítva az atomfizikáról és a természetes eredetű atomenergia felhasználási lehetőségeiről szerzett ismereteinket.
A történet 1972-ben kezdődött, amikor Francis Perrin fizikus, aki egy franciaországi nukleáris fűtőanyag-újrafeldolgozó üzemben dolgozott, egy rejtélyes anomáliával találkozott.

Egy gaboni bányából származó uránércminta szokatlan urán-235 (U-235) izotóparányt mutatott, amely nem felelt meg a létező tudományos ismereteknek. A természetes urán általában 0,720% U-235-öt tartalmaz, de ebben a konkrét mintában ez az arány csupán 0,717% volt.
Látszólagos jelentéktelensége ellenére ez a különbség elég jelentős volt ahhoz, hogy megdöbbenést váltson ki, és további vizsgálatra ösztönözze a fizikust. Ezt követően egy sorozat elemzés következett, amelyek forradalmi felfedezéshez vezettek.
Kezdetben felmerült a gyanú, hogy az urán valamilyen mesterséges manipuláción vagy dúsításon eshetett át – ami szokásos eljárás az atomenergia-termelésben. Azonban a további vizsgálatok megerősítették, hogy az érc teljesen természetes volt, emberi beavatkozásnak semmilyen jelét nem mutatta.
Az egyetlen hihető magyarázat az volt, hogy ez az uránércdarab egy természetes maghasadásos reaktor része volt, amely önmagától indult be évmilliárdokkal ezelőtt, amikor a Földön a körülmények teljesen mások voltak.
Az okloi természetes atomreaktor létezését különleges geológiai és környezeti feltételek együttállása tette lehetővé, amelyek bizonyos tekintetben hasonlítanak a modern atomreaktorok mérnöki megoldásaira.

Ennek a jelenségnek a középpontjában az urán-235 (U-235), egy természetes hasadóizotóp koncentrációja állt. Körülbelül 2 évmilliárddal ezelőtt a természetes urán U-235 százalékos aránya nagyjából 3% volt, ami lényegesen magasabb a mai 0,720%-nál. Ez a megnövekedett koncentráció kulcsfontosságú volt, mivel lehetővé tette egy önfenntartó nukleáris láncreakció kialakulását – ezt a folyamatot a modern atomreaktorokban a fűtőanyag-dúsítás során gondosan valósítják meg.
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: