A Sargasso-tenger a bolygó egyik legkülönlegesebb és legkevésbé kutatott helye.
Nincsenek partjai, sem megszokott körvonalai, mint más tengereknek, és szinte lebeg az Atlanti-óceán közepén. Ez nem csupán földrajzi különlegesség – a Sargasso-tengert mítoszok, tudományos rejtélyek és ritka természeti jelenségek szövik át.
Partok nélküli tenger
A Sargasso-tenger az Észak-atlanti-körforgás áramlatai között fekszik, és éppen ezek a vízáramlatok képezik természetes „határait”. Határai:
- nyugatról – a Golf-áramlat,
- északról – az Észak-atlanti-áramlat,
- keletről – a Kanári-áramlat,
- délről – az Észak-egyenlítői-áramlat.
A térképen az óceán egy darabjának tűnik, de egyértelmű biológiai és fizikai önazonossággal bír. A tenger mérete változó, de területét általában körülbelül 5 millió négyzetkilométerre becsülik – ez nagyobb, mint az Európai Unió területe.
Miért „Sargasso”?
A nevét a barnászöld sargassum algákról kapta, amelyek sűrűn borítják a felszínét. Ezek az algák nem kötődnek a tengerfenékhez, mint a szokásos tengeri növények, hanem szabadon sodródnak, úszó szigeteket alkotva. És bár úgy tűnhet, hogy ez csupán „szemét”, a sargassum egy egész ökoszisztémát tart fenn – a mikroszkopikus szervezetektől kezdve a tengeri teknősökön át a ritka halfajokig.
Érdekes tény: a sargassum algák még gyenge fényviszonyok mellett is képesek fotoszintetizálni, ami azt jelenti, hogy olyan körülmények között is életben maradnak, ahol más növények elpusztulnának.
Az élet úszó oázisa
Annak ellenére, hogy a Sargasso-tenger az Atlanti-óceán kellős közepén található, ahol kevés a tápanyag, továbbra is magas biológiai aktivitású zóna. Itt élnek:
- különleges halfajok, köztük a sargassumhal,
- fiatal tengeri teknősök, amelyek a sargassumbokrokat menedékként használják,
- ritka angolnafajok, amelyek csodálatos utat tesznek meg idáig, hogy szaporodjanak.
Az európai és amerikai angolnák – mindkét faj több ezer kilométert küzd le Európa és Észak-Amerika partjaitól, hogy éppen a Sargasso-tengerben szaporodjon. Hogy pontosan hol történik az ívásuk, az a biológia egyik legnagyobb rejtélye. Eddig egyetlen tudós sem figyelte meg ezen angolnák ikrarakását a valóságban.
Hipotézisek és rejtélyek
- Az angolnák ívása a legrejtélyesebb fejezet. Miért éppen a Sargasso-tenger? Milyen jelek mutatják az angolnáknak az utat az óceánon keresztül? Ez mindmáig ismeretlen.
- Rendellenesen magas műanyag-koncentráció. A Sargasso-tenger az Észak-atlanti szemétsziget közepén található. Néhány tudós azt gyanítja, hogy ez hatással lehet az algák mikrofaunájára, sőt az ott élő szervezetek genetikájára is.
- Energetikai anomáliák? Egyes paratudományos körökben a Sargasso-tengert a Bermuda-háromszöghöz (amely egyébként részben fedi a Sargasso-tengert) hasonló rejtélyes jelenségekkel hozzák összefüggésbe. „Eltűnt” hajókról, működésképtelen műszerekről és mágneses anomáliákról beszélnek. Tudományos bizonyítékok erre nincsenek, de a mítosz él.
- Szénmegkötési potenciál. A kutatók a sargassumot az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik eszközeként tartják számon – ezek az algák aktívan nyelik el a CO₂-t. Lehetséges, hogy a jövőben termesztésük az ökológiai egyensúly új stratégiájává válik.
A Sargasso-tenger a rejtélyek tengere, és nem csak a természeti rejtélyeké. Legendák övezik elsüllyedt kincsekről, eltűnt hajókról és elfeledett értékekről, amelyek máig rejtőzhetnek hullámai és algabozótjai alatt. Íme néhány különösen érdekes tény és történet lehetséges kincsekről az Atlanti-óceán ezen rejtélyes részén.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
