3. A Vatikán szerepe a második világháborúban
A második világháború után úgynevezett „patkányútvonalak” jöttek létre, amelyek a náci háborús bűnösöknek segítettek Európából elmenekülni. Úgy tartják, hogy ezen útvonalak némelyikét – közvetlenül vagy közvetve – a Vatikán is támogatta.
A háborús bűnösök hivatalos vatikáni papírokat használtak olyan dokumentumok beszerzéséhez, amelyekkel akadálytalanul utazhattak Európából Dél-Amerikába vagy a Közel-Keletre. Az Egyház ezen – akár szándékos, akár nem szándékos – segítsége mind a mai napig viták tárgya.
2020-ban Ferenc pápa az átláthatóság jegyében fontos lépést tett, amikor kutathatóvá tette az erre az időszakra vonatkozó vatikáni dokumentumokat.
4. Pénzügyi botrányok
A Vatikáni Banknak, hivatalos nevén Vallási Műveletek Intézetének (IOR), botrányokkal és ellentmondásokkal teli, hosszú múltja van. A bankot 1942-ben azért alapították, hogy a Vatikán megkerülhesse a háborús idők pénzügyi korlátozásait.
Idővel azonban a bank kétes pénzügyi ügyleteivel és a szervezett bűnözéshez fűződő kapcsolataival hívta fel magára a figyelmet. Az IOR mint tekintélyes intézmény hírneve fokozatosan megromlott, és napvilágra kerültek korrupciós ügyek, pénzmosási műveletek és bűnszervezetekkel való összefonódások.
Az IOR-ral szoros kapcsolatban álló olasz Banco Ambrosiano 1982-es csődje a Vatikáni Bankhoz kötődő egyik legismertebb botrány lett. A Vatikáni Bank ugyanis jelentős összegeket fektetett az Ambrosianóba, amelynek összeomlása csalárd hitelek, sikkasztások és maffiakapcsolatok egész hálózatát leplezte le.
Amikor a Banco Ambrosiano csődbe ment, 1,4 milliárd dolláros hiány keletkezett a Vatikán pénzügyi rendszerében. A Vatikáni Bank képviselőit hozzá nem értéssel és bűncselekményekben való bűnrészességgel vádolták. A botrány Paul Marcinkus érseket, az IOR akkori vezetőjét is elérte, aki csak a vatikáni mentelmi jogának köszönhetően, csodával határos módon kerülte el a felelősségre vonást.
E leleplezések után a Vatikáni Bank megítélése jelentősen romlott, és nemzetközi szinten is pénzügyi reformokat sürgettek a banknál. Ennek ellenére a bankot továbbra is szabálytalanságokkal vádolták. A 2000-es évek elején felmerült újabb pénzmosási vádak további vizsgálatokat és reformkísérleteket eredményeztek.
Az olasz hatóságok szervezett bűnözői csoportokhoz köthető számlákat tártak fel, köztük több, a maffia által irányított művelethez kapcsolódót is. Ezeken a számlákon az IOR titkosságát kihasználva hatalmas összegeket mozgattak, ami komoly kérdéseket vetett fel a bank felügyeletével és átláthatóságával kapcsolatban.
Az utóbbi években a Vatikáni Bank igyekezett javítani a hírnevén, és megszabadulni a pénzügyi visszaélések örökségétől. Ferenc pápa támogatta az átláthatóság növelésére tett erőfeszítéseket: új szabályokat vezettek be a pénzmosás elleni küzdelem és a belső ellenőrzés megerősítése érdekében.
A botrányok azonban nem értek véget. Például 2013-ban egy, a Vatikáni Bankkal kapcsolatban álló magas rangú papot azért tartóztattak le, mert egy maffiához köthető hálózat megbízásából eurómilliókat próbált meg átcsempészni.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
