De aztán eljött a vitorlás hajók és a nagy földrajzi felfedezések kora. A puhatestűek rákaptak a vándorlás ízére, elkezdtek utazgatni, és szétterjedtek az egész világon, miközben a hajók vízalatti részeiből (és nem csak azokból) lakmároztak. A férgek nem kímélték magának Kolumbusznak a hajóit sem, felfalták Hollandia két tartományának fa gátjait, valamint a krími és San Franciscó-i mólókat.
Különféle, gyakran nagyon drága módszerekkel küzdöttek a hajóférgek ellen: a hajókat festették, mérgekkel itatták át, kátrányozták, bőrrel és fémmel vonták be, behajóztak velük a folyótorkolatokba (a férgek ugyanis nem bírják az édesvizet), vagy a parton kiszárították őket (de a puhatestűek képesek elzárkózni a meszes járataikban, és akár másfél hónapig is „önellátó üzemmódra” kapcsolni).
A kreozot használata jó eredményt hozott, de hamarosan a fából készült hajók korszaka is véget ért. A hajóférgek pedig mind a mai napig kárt tesznek a fából készült mólókban és csónakokban.
A globális felmelegedés kedvez a puhatestűeknek (a kezükre… vagy inkább a lábukra játszik?) – még az egykor hideg vizekben is terjednek. A Spitzbergákon találtak egy deszkát a Teredo nemzetség élő képviselőivel, úgyhogy korai még győzelmet hirdetni ebben a csatában.
Megfigyelve a hajóférget, pontosabban a fúrásának és a járat megerősítésének elvét, Marc Brunel angol mérnök feltalálta a fúrópajzsot, és 1825-ben sikeresen alkalmazta azt az első Temze alatti alagút megépítésénél. Ma ezzel a technológiával épül a legtöbb metróalagút. Úgyhogy amíg mi itt ülünk és várjuk, hogy a mi környékünkre is végre elérjen a metró, addig a föld alatt egy, a hajóféreghez hasonló acélmasina dolgozik!
A Fülöp-szigeteken és Brazíliában a hajóférgeket megeszik – nyersen vagy sörtésztában kisütve. Sokkal gyorsabban nőnek, mint az osztriga, ízben nem maradnak el tőle, tápértékben pedig felülmúlják azt. Te bedobnál egy ilyen szúférget egy pohár fehérborhoz?
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
