A Földön élő 8 milliárd emberből mindössze körülbelül 50-en rendelkeznek „arany” vérrel – a bolygónk legritkább vércsoportjával.
Miért nevezik a vérüket „aranynak”, és hogyan telnek az ilyen emberek mindennapjai?
Mik azok a vércsoportok és miért van rájuk szükség?
Először is idézzük fel, hogy egyáltalán mik azok a vércsoportok és mi fán teremnek. A vércsoport egy genetikailag meghatározott immunológiai jellemzője a vérnek, amely alapján az embereket és állatokat különböző csoportokba sorolják.
Egyszerűen fogalmazva, a vércsoport bizonyos molekulák, úgynevezett antigének összessége, amelyek a vörösvértestek (eritrociták) felszínén helyezkednek el. Ez az elv képezi az összes vércsoport-meghatározó rendszer alapját. Ezek közül kettőről biztosan hallottál már – ez az AB0 (I-IV. csoport) és az Rh (Rh-faktor). De valójában jelenleg összesen 47 vércsoportrendszert tartanak nyilván, amelyek több mint 360 antigénen alapulnak.
De miért is kell egyáltalán vércsoportok szerint csoportosítani az embereket?
Az egész a vérátömlesztés miatt fontos. Ha valakinek nem megfelelő csoportú vért adnak, az immunrendszere fellázad, elkezdi támadni az idegen vörösvértesteket, és ez nagyon súlyos következményekkel járhat, akár halálhoz is vezethet.
Az AB0 (I-IV. csoport) és az Rh (Rh-faktor) rendszerek a vérátömlesztés szempontjából kulcsfontosságúak, ezért ezek a legismertebbek. Az első, azaz 0-s (I.) vércsoportú emberek univerzális donorok. Az ő vérüket (ritka kivételektől eltekintve) szinte bárkinek be lehet adni. Akiknek pedig a negyedik, azaz AB (IV.) vércsoportjuk van, azok szerencsések, mert univerzális recipiensek (befogadók): nekik bármilyen csoportú vért lehet adni.
Az A és B antigéneken kívül van még egy fontos dolog, ami meghatározza a vércsoportot: a Rh-faktor. Ez a D antigén jelenlétét jelzi. Ha ez az antigén megvan, akkor a vér Rh-pozitív (Rh+), ha pedig hiányzik, akkor Rh-negatív (Rh-). A D antigén immunválaszt, antitestek képződését válthatja ki.
Valójában az Rh-faktor rendszerben hat különböző antigén létezik, de közülük a D a leginkább immunogén (a legerősebb immunválaszt kiváltó). Ezért ennek alapján határozzák meg a Rh-faktort. Egyébként Rh-negatív ember nincs is olyan sok, az embereknek csupán körülbelül 15%-a ilyen.
Mi az az „arany” vér?
És most jön a legérdekesebb rész. Az „arany” vér, vagy más néven Rh-null, azt jelenti, hogy a vörösvértesteken egyáltalán nincsenek Rh-antigének. Az elmúlt fél évszázad során mindössze 43 ilyen embert találtak a világon.
Ezt a jelenséget először 1961-ben fedezték fel egy ausztrál őslakos nőnél. Ezt megelőzően a tudósok úgy vélték, hogy az ember nem is élhet Rh-antigének nélkül. Ez a felfedezés teljesen felforgatta az emberi biológiáról addig alkotott képet.
De miért is nevezték el ezt a vért „aranynak”? Azért, mert univerzális, és még a legritkább Rh-rendszerbeli vércsoporttal rendelkezők számára is megfelelő. Hiszen nincsenek benne olyan antigének, amelyek immunreakciót váltanának ki („ellenséges” antigének). Viszont ilyen donort találni szinte lehetetlen küldetés.
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
