A Webb-teleszkóp olyanra bukkant, amire senki sem számított.
Egy új kutatás, amely a James Webb űrtávcsővel végzett korai Univerzumra vonatkozó megfigyeléseket elemzi, egy új és izgalmas rejtélyt tárt fel: úgy tűnik, a legtöbb galaxis egy irányba forog.
Ez a tény, amelyet a jelenlegi tudományos paradigmák nem jósoltak meg, arra utalhat, hogy egy fekete lyukon belül vagyunk – vélik a kutatás szerzői, akik a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban publikálták eredményeiket.
A Webb lehetővé tette a csillagászok számára, hogy mélyebbre tekinthessenek a múltba, mint bármely más távcső, és láthassák a távoli galaxisok által kibocsátott infravörös fényt, amely 300 millió évvel az Ősrobbanás után létezett.
Az infravörös távcső segítségével a tudósok abban reménykedtek, hogy többet megtudhatnak a galaxisok formálódásáról, valamint tisztázhatják a szupermasszív fekete lyukak növekedésének rejtélyeit. De több meglepetéssel is szembesültünk.
Az egyik ilyen meglepetést a Kansas Állami Egyetem kutatói fedezték fel. 263 galaxis képét vizsgálták a korai Univerzumból, amelyek elég élesek voltak ahhoz, hogy meg lehessen becsülni a forgás irányát. A modern tudományos nézetek szerint az Univerzum gyakorlatilag minden irányban egyforma. Úgy gondolják, hogy nem lehet egy preferált forgásirány a galaxisok számára, sem a modern, sem a korai Univerzumban.
„Az egyik magyarázat az lehet, hogy az Univerzum úgy született, hogy forog, mint egy fekete lyuk. De ha az Univerzum valóban forgással született, az azt jelenti, hogy a kozmoszra vonatkozó jelenlegi elméletek hiányosak” – mondta Lior Shamir, a Carl R. Ice Mérnöki Főiskola számítástechnika tanszékének docense.
Azonban a kutatás kimutatta, hogy összesen 105 galaxis (40%) az óramutató járásával ellentétes irányban forgott a Tejútrendszerhez képest, míg 158 (60%) az óramutató járásával megegyező irányban.
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
