Az orosz nemesség történetének legbotrányosabb kártyapartija
Az egyik bálon, ahol Golicin herceg ismét szépséges feleségével kérkedett, Marija megismerkedett gróf Lev Kirillovics Razumovszkijjal – egy merőben más alkatú férfival. Finom lelkű, művelt, művészetkedvelő, visszafogott és gondoskodó – egyszóval Golicin szöges ellentéte volt.
Kettejük között gyorsan vonzalom ébredt, ami hamarosan szerelemmé mélyült. Akárhogy is történt, Marija hűtlen lett férjéhez Razumovszkijjal, és közölte, hogy vele szeretné összekötni az életét.
De hogyan lehetett volna kilépni egy házasságból a 18. század végén, amikor az egyház szinte soha nem engedélyezte a válást, különösen akkor, ha a nő kezdeményezte? Razumovszkijt elragadták az érzelmei, és már-már párbajra hívta volna Golicint, de aztán úgy döntött, ravaszabb tervet eszel ki.
Razumovszkij megtudta, hogy Golicin szenvedélyes kártyás, ezért elhatározta, hogy ezt kihasználja, és meghívta egy kártyapartira. Azon az éjszakán a zöld kártyaasztalnál nem csupán egy játék zajlott – egy asszony sorsa dőlt el.
Razumovszkij ragyogóan játszott. Sorra nyerte el a hercegtől annak birtokait, ékszereit, pénzét. Hajnal közeledtével, amikor a vesztésre álló Golicin már kezdte elveszíteni a fejét, a gróf egy utolsó, váratlan ajánlattal állt elő:
„Tedd fel tétként a feleségedet, én pedig cserébe mindent felajánlok, amit eddig elvesztettél, sőt, még rá is fizetek” – mondta Golicinnek.
Döbbent csend támadt. A szobában mindenki lélegzetvisszafojtva figyelt. Golicin lesütötte a szemét, néhány másodpercig tűnődött… majd bólintott.
Leosztották a lapokat – és a szerencse ismét Razumovszkijnak kedvezett.
Így hát az arisztokrata kártyán elvesztette a feleségét egy másik férfival szemben.
A kortársak reakciója
Természetesen, amikor maga Marija Grigorjevna tudomást szerzett a történtekről, képtelen volt megbocsátani ekkora megaláztatást. Hiszen ő hercegnő volt, mégis úgy adták-vették a kártyaasztalnál, mint egy jobbágyasszonyt. Razumovszkij iránti őszinte érzelmei dacára magába fordult, és látni sem akarta a „győztest”.
Idővel azonban mégis megbocsátott neki.
Ez azonban mit sem változtatott azon, hogy a legfelsőbb körökben óriási botrányt kavart az eset. Az udvarnál, színházakban és kocsmákban egyaránt erről suttogtak.
És – meglepő módon – a közvélemény az asszony pártjára állt.
Az egyház, az udvar és a nemesség nyomására, Marija és Golicin házasságát semmisnek nyilvánította, mivel a férj botrányos módon megsértette a házasság szent kötelékét. Oroszország történetében ez volt az első alkalom, hogy hivatalosan engedélyezték egy arisztokrata házasság felbontását… méghozzá azért, mert a feleséget kártyán elveszítették.
Mi történt ezután?
1802-ben Marija Vjazemszkaja és Lev Razumovszkij összeházasodtak, miután Golicintól hivatalos beleegyezést kaptak ehhez. Maga Golicin pedig a kártyaveszteség és számos más kalandja után jóformán elherdálta az óriási vagyonát.
Az ifjú pár boldogságát azonban veszély fenyegette: a felsőbb körök, bár rokonszenveztek Marijával, sokáig kerülték őt. Vjazemszkaja neve és hírneve bemocskolódott, és az udvari bálok kapui bezárultak előtte. Ráadásul új férjének családja sem nézte jó szemmel a nőt, akit fiuk feleségül vett.
Razumovszkij szeretete és tisztelete Marija iránt azonban nem lankadt. I. Sándorhoz fordult, kérve, hogy állítsa helyre felesége becsületét. A cár sokáig ingadozott, de egy alkalommal, a Téli Palotában rendezett egyik zártkörű bálon odalépett Marijához, kézen fogta, és elsőként kérte fel táncolni. Ez egyértelmű jelzés volt a társaságnak: Marija ismét közéjük tartozik.
Ettől a pillanattól fogva a legfelsőbb körök ajtajai ismét megnyíltak Marija Grigorjevna előtt.
Lev Razumovszkijjal 16 boldog évet élt együtt. Gyermekük ugyan nem született, de három árvát fogadtak örökbe. Marija aktívan jótékonykodott, imádott utazni, és kortársai visszaemlékezései szerint még idős korában is megőrizte elevenségét, humorát és független szellemét. Egészen 1865-ig élt, így túlélte ama végzetes kártyaparti minden szereplőjét.
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
