Gerald Selby csak a nyugdíjazása után lett boldog milliomos.
A legtöbb szerencsejáték arra épül, hogy statisztikailag a nyerési esélyed sokkal kisebb, mint a haszon, amit a szervező zsebre tesz. Más szóval: „a bank mindig nyer”. De akadnak meglepő kivételek ez alól a szabály alól.
Gerald Selby gyerekkora óta rajongott a matekért, mégis élete nagy részében anyagelemzőként dolgozott, és kukoricapelyhes dobozokat tervezett, hogy növelje azok eltarthatóságát.
Már nyugdíjasként, 64 évesen Jerry egy rendkívül izgalmas fejtörőre bukkant: a lottóra. Bár a lottózás meglehetősen népszerű az idős amerikaiak körében, Jerry egészen máshonnan közelítette meg a dolgot: a matematika felől.
Egyszer egy boltban megpillantotta egy új, massachusettsi lottójáték szórólapját. Ahogy böngészte az ismertetőt, feltűnt neki, hogy felsorolták, mekkora eséllyel lehet bizonyos összegeket nyerni meghatározott számkombinációkkal.
Olyan volt ez kicsit, mint a nálunk is ismert lottójátékok (például a hatoslottó), bár itt a nyerési esélyek eredetileg még alacsonyabbak voltak.
A Winfall szelvény ára 1 dollár volt. A játékosoknak hat számot kellett választaniuk 1 és 49 között. A hat találat jelentette a jackpotot, ami legalább 2 millió dollár volt, de gyakran több is. Ha öt, négy, három vagy két számot találtál el, a nyeremény értelemszerűen jóval kevesebb volt.
A lottó különlegessége a „Roll-down” (lecsorgás) szabály volt. Ha egy ideig senki sem vitte el a főnyereményt, és az elérte az 5 millió dollárt, a pénzt „szétosztották”. A következő húzásnál, ha nem volt telitalálatos szelvény, a jackpot összege szétosztódott a kevesebb találatot elérő nyertesek között.
A tájékoztatóban szerepeltek az esélyek is. Jerry kiszúrta, hogy a hármas találat esélye 1 az 54-hez, ami 5 dollárt fizet, a négyes találaté pedig 1 az 1500-hoz, ami 100 dollárt ér.
Rájött, hogy amikor a jackpotot szétosztják (és senkinek nincs hatosa), a játékos statisztikailag többet nyer, mint amennyit kockáztat. Ilyenkor ugyanis a hármas találat 5 dollár helyett 50-et, a négyes találat pedig 100 dollár helyett 1000-et fizet.
Így hirtelen az esélyek a te oldaladra állnak! Jerry rájött, hogy ha senki nem viszi el a főnyereményt, egy 1 dolláros szelvény statisztikailag többet ér a bekerülési áránál.
Amikor a nyereményalap megközelítette az 5 millió dollárt, Jerry elment egy éjjel-nappaliba.
Az automatánál 2200 dollárt költött el. Nem vacakolt a számok kiválasztásával, hagyta, hogy a gép generálja le őket.
Jerry átnézte mind a 2200 szelvényt, és bekarikázta a kettes, hármas és négyes találatokat (ötöse nem volt). 2150 dollárt nyert, vagyis valamivel kevesebbet, mint amennyit a szelvényekre költött.
Itt akár abba is hagyhatta volna, de Jerry rájött, hogy a hiba a mennyiségben volt: túl keveset költött. A valószínűség érvényesüléséhez több szelvényt kellett vennie.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a következő gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
