Azt hinnénk, hogy lehetetlen, de a gyakorlat mást mutat.
Szeretnéd lenyűgözni a beszélgetőtársaidat egy vasúti érdekességgel? Akkor mondd nekik: „Tudtad, hogy a sínek hajlanak, de nem törnek el?”
Majd mutass nekik egy videót arról, hogyan kanyarodik egy vonat, amely 800 méteres síndarabokat szállít. Biztosan le fog esni az álluk!
Valószínűleg mindenki látott már fényképeket arról, mi történik a sínekkel földrengések után. Például a 2023. február 6-i törökországi földrengés súlyosan megrongálta a helyi vasútvonalakat:
A sínek nem csak a földkéreg mozgása, de a túl magas hőmérséklet hatására is hajlanak. Ezt nevezzük „hőtágulásnak”.
A sínfektetést követően a sínek illesztései között kis hézag marad. Ez lehetővé teszi a sín hosszának változását a hőmérséklet-ingadozások során. Ha a pályát nem megfelelően tartják karban, akkor a rendkívül forró időben a sínben olyan erősen próbálnak tágulni, melynek következtében a sín egyszerűen elhajlik.
A vasúti pályamunkások valószínűleg nem örülnének ennek a magyarázatnak, de egyszerű szavakkal nem lehet másképp fogalmazni.
A vasúti pálya kilökődése egy hirtelen, éles mozgás, nem pedig egy lassú deformációs folyamat, mint amilyennek gondolhatnánk. A következő videón jól látható, hogyan zajlik ez a jelenség. Igaz, hogy ebben az esetben munkálatok közben történt:
Ezek a videók egyúttal a sínek hajlékonyságát is demonstrálják.
A hajlékonyság a sín egy nagyon fontos tulajdonsága. Ha nem lenne kellően rugalmas, hamarosan mikrorepedésekkel lenne tele és deformálódna.
Manapság a pályaátépítések során már nem a régi, 25 méteres síneket fektetik le, hanem a modern, hézagmentes pályát, 800 méteres síndarabokkal. Ennek köszönhetően a vasúti kocsik kerekei már nem kopognak olyan gyakran és ritmikusan, mint régen.
Régen 25 méterenként volt egy illesztés, most pedig 800 méterenként!
A cikk még nem ért véget, a folytatásért görgess lejjebb:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
