Sokan, akik nem nagyon ismerik közelről a repülés világát, számos kérdést tesznek fel a repülőgépekkel kapcsolatban.
Például, hogy vajon van-e fék egy repülőgépen? Hiszen nagy sebességgel repül, a súlya is tetemes, és valahogyan le kell lassulnia a landolás után. Vajon az autókéhoz hasonló fékek elég erősek lennének egy ekkora monstrum megállításához?
Egy autóban a fékek azok az alkatrészek, amelyek a legnagyobb igénybevételnek vannak kitéve. Több módon is lelassíthat és megállhat egy autó, de a gyors megálláshoz a tárcsa- (vagy dobfékek) szükségesek.
Fontos megjegyezni, hogy a féktárcsák és -betétek minden fékezéskor kopnak, legyen a manőver bármilyen gyenge is. Minél gyorsabban halad az autó, annál nagyobb a kopás és annál nehezebb a fékezés.
Egy személyautó mindössze két-három tonnát nyom, de ez is elég ahhoz, hogy nagy sebességnél a fékek vörösen izzanak.
És még ez sem mindig elég a gyors megálláshoz, az autó tehetetlensége miatt még hosszú ideig gurul, mire teljesen megáll. Egy repülőgép viszont sokkal nagyobb és nehezebb, ezért a fékrendszere is bonyolultabb.
Egy autónál a fékek jól láthatóak, elég csak a kerekekre nézni. Repülőgépeknél ez nem így van. Hiába nézegeted a kerekeket, nem fogsz féktárcsákat látni, és sokan ebből arra következtetnek, hogy valószínűleg nincsenek is.
Valójában a repülőgép kerekének különleges a kialakítása, és a fékrendszer a kerék belsejében található. Enélkül a repülőgép nemigen boldogulna. Először is, valahogyan rögzíteni kell a repülőgépet a kifutópályán, különben a nagy törzs és a szárnyak miatt (azaz a nagy felület miatt) egy erősebb szél elfújná. Másodszor, a fék tartja a repülőgépet a helyén, amikor a hajtóművek járnak.
A repülőgép kerekeibe tárcsafékek vannak beépítve, de ezek bonyolultabb felépítésűek, mint az autóké, hiszen sokkal nagyobb súlyt kell elbírniuk. Míg egy autóban egy kerékre egy tárcsa és egy fékbetét jut, addig egy repülőgépen minden keréken több is van.
Ezek rétegesen helyezkednek el, így növelve az érintkezési felületet. A fékrendszerre óriási terhelés nehezedik: a landoláskor a sebesség körülbelül 250 km/h, a repülőgép súlya pedig akár több száz tonna is lehet.
A fékeket a felszálláskor és a leszálláskor is használják, utóbbi esetben főként vészhelyzeti megálláshoz. A pilótának általában nem kell manuálisan fékeznie, mivel a rendszer automatikusan működik, például amikor leszálláskor a hajtóművek „alacsony fojtószelep” állásban vannak, és a kerekek érzékelői jelzik a kifutópálya érintését.
Maga a fékezési folyamat nem sokban különbözik az autóétól. Normál esetben minden gond nélkül zajlik, de ha vészhelyzetben nagy sebességnél kell fékezni, a tárcsafékek a teljesítőképességük határán dolgoznak.
A cikk folytatódik – görgess le és kattints a “Következő oldal” gombra!
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről:
