Ennek a cikknek az írása közben komoly nehézségekbe ütköztem. Nézzük például, hogyan fest Budapest Párizshoz képest:
Első ránézésre úgy tűnik, mintha Gulliver és egy törpe állna egymás mellett. Ha azonban megnézzük a valós térképet, kiderül, hogy a határok – mint általában – csak a fejekben léteznek. Pontosabban a közigazgatási aktusokban:

Ha valaki nem értené, akkor a hivatalosan Párizsnak tekintett terület körül több száz négyzetkilométernyi külváros terül el, amelyek lényegében egy egészet alkotnak a fővárossal.

A települések közötti határ csak a jogszabályokban létezik, amelyek meghatározzák, hogy ez a ház Párizs, a szomszédos pedig már mondjuk Saint-Denis. Bár a házak és utcák között nincs semmilyen határvonal.
Másrészt Budapestet is csak a kerületek határáig vettük figyelembe, pedig valójában több helyen túlnyúlik azon. Több tucat települést tekinthetünk Budapesthez tartozónak, például Vecsést.

És hogyan számoljunk ilyenkor? Ha az agglomerációk tényleges határait vesszük alapul, akkor Budapest és Párizs nagyjából azonos méretűnek bizonyul:

Ez annak ellenére történik, hogy Párizs hivatalos határai jóval kisebbek, mint Budapest a kerületek határáig.
Szóval, elég zavaros az egész.
Másrészt meg kell érteni, hogy miért van egyáltalán szükségünk ilyen összehasonlításra? Nos, nekem például érdekes megnézni más városok méretét, hogy mennyire terülnek el, mert ezekben a városokban nem jártam, Budapesten viszont igen, így legalább valami elképzelésem lehet arról, hogy mekkorák is valójában.
Ezért véleményem szerint a legésszerűbb megoldás, ha Budapestet a kerületekig vesszük, és ezt a sziluettet rávetítjük a különböző agglomerációkra, a városok hivatalos határainak figyelembevétele nélkül (amelyek ebben az esetben nem annyira fontosak, mint a tényleges határok).
Például Madrid esetében ez így néz ki:

A kékes kontúr Budapest körvonalait jelöli. Ebben a szellemben nézzük át Európa néhány fővárosát.

Németország fővárosa, mint láthatjuk, másfélszer nagyobb, mint Budapest mérete. 891,8 km² szemben a 525,2 km²-el. Egyébként ez Németország legnagyobb városa 3,6 millió lakossal.
Rómának is van egy körgyűrűje, amely az M0-ra emlékeztet. Náluk Grande Raccordo Anulare (GRA) a neve, ami azt jelenti, hogy „Nagy körgyűrű”:

A cikk még nem ért véget, folytatás a következő oldalon:
Kövesd új Facebook oldalunkat és értesülj további érdekes cikkekről: